A földi élet alapvető lételeme: a talaj

Talaj világnapi rendezvény Siófokon a Balatoni Partnerségi Napok keretében

2019. november 26.

A geoparkok alapvető célja a földtudományi értékek védelme és bemutatása. A talajok elemi kapcsolata az anyakőzettel vitathatatlan, ily módon  – és úgy is, mint a Földi élet alapvető létszükségleteit biztosító veszélyeztetett szféra – a talajok védelme, és a talajok pusztulására való figyelem felhívása egyenrangú feladata a Bakony–Balaton UNESCO Geoparknak is.


talajszelveny 20191206 talajkonf 345Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013. óta december 5. a Talaj Nemzetközi Napja. A világnaphoz kapcsolódóan a siófoki konferencia központi témája a Balaton térségét érintő talajpusztulás és az azt befolyásoló folyamatok voltak. A köszöntő után Horel Ágota, a Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársa összegezte a régióban zajló talajtani kutatásaik legfontosabb eredményeit: míg a völgytalpakon a túlnedvesedés, addig a lejtős területeken a kiszáradás jelensége pusztítja a talajt.

Tóth Adrienne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében ismertette a Nemzeti Vidékstratégiát, melynek célja, hogy a fenntarthatóságot középpontba állítva kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit. A stratégia megfogalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek csökkenthetik a talajok pusztulását. A szakember ezek közül kiemelte az „eketalp réteg” kialakulása megakadályozásának, illetve a megfelelő vetésforgó és a zöldtrágyázás alkalmazásának szükségességét.

Magyarország 2003-ban csatlakozott az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelemről (UNCCD) szóló ENSZ egyezményhez. Így hazánknak is hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia a sivatagosodás és az aszály ellen, és rendszeres jelentést is köteles tenni. Molnár Péter, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) munkatársa kiemelte, hogy az ENSZ 17 fenntarthatósági célja közül a 15. közvetlenül összefügg a talajok védelmével, de közvetve a többi 16 cél is valamilyen módon kapcsolódik a talajokhoz. Varga György (OVF) a Balaton (és vízgyűjtő területe) vízforgalmának becsléséről tartott előadást. A kutatók által alkalmazott modellszimuláció alapján 2100-ig a térségben 3,5–4 fokos emelkedés várható, jelentősen növelve az aszályérzékenységet. Elemzéseik alapján míg 1921–1999 között a tó vízháztartása pozitív volt, addig az aszályos 2000. évet már további hét aszályos esztendő követte. A számításaik a párolgás és a száradás további fokozódását jelzik, így a csökkenő vízutánpótlás hatására vízhiány lép majd fel, és a tó e század végére valószínűleg lefolyástalanná válik. A legnagyobb problémát tehát a Balaton esetében is a melegedés okozza.

A konferencián felszólalt Dr. Varga Péter, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomás tudományos főmunkatársa, aki beszámolt a 2006. óta tartó szőlőültetvényen végzett talajművelési kísérletek tapasztalatairól. A Badacsony oldalában folyó kísérlet két fő a szempontja a talajerózió elleni védelem és a vízháztartás javítása. Négy fő beavatkozás alapján végzik a kísérletet: szerves hulladék terítése, tartós, illetve időszaki növényborítottság alkalmazása és mechanikai talajvédelem. Kísérletük bíztató, a szerves növényi hulladék kiterítése pozitívan hat a vízháztartásra és a szervesanyag tartalomra, viszont költséges. A speciális növények ültetése a szőlősorok közé, valamint a különleges és kímélő talajművelő gépek alkalmazása szintén pozitív változásokat eredményez a talajban.

Az alábbi képen természetes gyomflóra takarás látható a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásán, forrás: www.szbki-badacsony.hu

termeszetes gyomflora 20191206 talajkonf 700Az utolsó előadó Sándor Gábor volt, aki a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar kutatójaként a városi területek talajait érintő problémákról tartott előadást. Kiemelte, hogy a városi terekben lévő talajok igen rossz állapotban vannak: kb. 20% mesterséges terméket tartalmaznak, és egyre nagyobb arányban fedettek. A beruházásoknál alkalmazott talajimport (más helyszínről hozott termőréteg) helyett a telepítendő növényzet fajösszetételét kellene optimalizálni. Zárásként hangsúlyozta, hogy nagyon kevés az információ a városi talajokról, igen nagy kutatási perspektíva rejlik e témakörben.

Ancsin Gergely

 

 

Az ember által használt Balaton

Természetvédelmi rendezvény a Balaton régióban - 2019. június 5.

Az Európai Fenntarthatósági Héthez kapcsolódóan, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében rendezték meg Csopakon a természetvédelmi rendezvény a Balaton régióban című konferenciát. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a vízgyűjtőgazdálkodási tervek felülvizsgálatáról, a vízparti sáv és az épített környezet egyensúlyáról, a Balaton parti sáv építési, építészeti szabályozásáról, a halgazdálkodás, horgászat természetre gyakorolt hatásairól, a természetvédelmi kérdések megjelenéséről a környezeti oktatásban, valamint a lakott területen megjelenő vadállatok, élőlényekkel való együttélés és a gyakorlati madár- és állatvédelem kérdéseiről.

Badacsony-Legifoto-Dron-Landscape-Lake-BALATON web

Az előadók az egyes szakterületeket érintve a Balaton mindennapjait alapvetően meghatározó és befolyásoló folyamatokról, tevékenységről, beavatkozásokról és fejlesztésekről nyújtottak átfogó és igen részletes képet.

Az egyik nagy érdeklődésre számot tartó téma volt a Balaton üzemi vízszintjének megemeléséből, illetve a tómeder folyamatos kotrásának műszaki kivitelezéséből fakadó problémakör, melyekbe Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere nyújtott betekintést. A tó jelenlegi üzemi vízszintje 2019 januárjától, a jogerőssé vált vízjogi engedély alapján 120 cm, ez az érték kb. 20 év alatt 20 cm-t növekedve érte el a mai szintet. Ez számos gondot okoz a települési vízelvezető műrendszereknek, így part menti településeknek.

Szó esett a Balaton horgászati szempontú vizsgálatáról, illetve magáról a horgászati tevékenységről. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, Szári Zsolt elődásában hallhattunk arról, hogy a Balaton már csak erős korlátok között értelmezve tekinthető természetesnek, elsősorban a partmenti vizenyős területek és a Kis-Balaton – tehát a nagy és egybefüggő halszaporodó helyek – leválasztása, valamint az üzemszerű, műszaki vízszintszabályozás miatt. Az érintett vízügyi szakemberek és a halgazdálkodás megjelent képviselőinek egyöntetű, közös álláspontja, hogy a Balaton vízminősége a kisebb térfogatú, lokális, és magas szervesanyag tartalmú, rosszabb vízminőségű mederrészek ellenére határozottan jó, és folyamatosan javul. Szári Zsolt kiemelte, hogy mindezek ellenére a markánsan növekvő, és komoly turisztikai potenciált jelentő, külföldi gyökerű horgászturizmus miatt is, halgazdálkodási szempontból több szerves anyag lenne üdvös a tóban, hangsúlyozva annak tudomásul vételét, hogy a víztest szervesanyag taralmának csökkenése jelenleg előbbre való érdek.

A konferencián felszólalt Kolossa József építesz, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője, aki részletesen beszámolt a Kormányzat Balatont érintő terveiről, a vízparti rehabilitációról, a balatoni arculati kézikönyvről és a Balatoni Főépítész státusz létrehozásáról.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot (BfNPI) dr. Kopek Annamária képviselte, aki előadásában a nemzeti parkot, az igazgatóság kiemelt tevekénységeit, látogatóhelyeit, illetve annak szervezeti keretében működő Bakony–Balaton UNESCO Geoparkot mutatta be.

Záróakkordként két prezentációt hallhattunk: Varga Júlia a gyakorlati madármentésről, Fischer József BfNPI őrszolgálatvezető pedig a lakott területeken egyre fokozót vadjelenlétről tartott előadást. Az Európa-szerte érzékelhetően is egyre fokozódó vadjelenlét és az érintett lakosság egyértelműen hanyag magtartása sok problémához vezet olyan településrészeken, ahol a vadászati tevekénység jogszabályban tiltott. Ezt a komoly problémát minden bizonnyal jogszabályok jelentős módosításával és az érintettek szorosabb bevonásával, valamint a jelenleginél jóval aktívabb és jelentőségteljesebb szemléletformálással lehetne mérsékelni.

Ancsin Gergely

 

Kráter kőpark és tanösvény Pulán: új geoturisztikai látványosság geoparkunkban

Újabb látványos és különleges geoturisztikai helyszínnel gyarapodott a Bakony–Balaton UNESCO Geopark területe: 2019. április 7-én ünnepélyesen átadták a Kráter kőparkot és tanösvényt Pula határában.

2019-04-14 Pula Krater kopark atado 1

A megnyitót követően számos érdeklődő járta végig az új, 10 állomásból álló (egyelőre virtuális) tanösvény 3,5 km-es nyomvonalát Futó János geológus szakvezetésével, miközben meghallgathatták a térség izgalmas vulkanizmusának történetét.
Szenger István polgármester felidézte a korábbi érdekes kutatásokat a környéken: bauxit után kutatva alginitet találtak, ami azóta szorosan kapcsolódik Pulához. Futó Jánosnak, a Bakonyi Természettudományi Múzeum akkori munkatársának is köszönhetően az alginitbányából 1988-ban ősorrszarvúleletek kerültek elő, majd az ő ötlete alapján, egy nyertes EFOP projekt keretében alakították ki a falu határában egy régi kőfejtőben a hétvégén átadott, könnyen megközelíthető vulkanológiai-földtani bemutatóhelyet, amely egy 4 millió éve itt tomboló tűzhányó kővé vált izgalmas múltját és látványos rétegsorát mutatja be.

2019-04-14 Pula Krater kopark atado 2

Fenyvesi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: öröm számára látni, hogy az ott élők tesznek azért, hogy megtalálják és megőrizzék azokat az értékeket, amelyek a településük környezetében vannak, hiszen a község önkormányzatának, lakosainak, civil szervezeteinek és vállalkozóinak összefogásával, önkéntes munkájuk révén sikerült megvalósítani a kőparkot, ezáltal erősödött a falu közösségi élete, mely a pályázat fontos célja volt. A tennivalók egy részét társadalmi munkában valósították meg: rendbe tették az egykori kőfejtőt és környezetét, parkosítottak, kialakították az útvonalat, erdei bútorokat helyeztek ki.
A Pula nyugati határában működött ún. maar vulkán kráteréből hatalmas mennyiségű vulkáni anyag szóródott ki a környékre. A kitörés során lerakódott kőzetek legszebb feltárása a temető mellett található sziklafal (az ősi tűzhányó tufagyűrűjének keleti oldalának erősen lepusztult maradványa), amelyet megtisztítottak a növényzettől és a kőtörmeléktől: itt 25 méter hosszan mutatkozik meg a bazaltbombákat és más idegen kőzetzárványokat is tartalmazó ferde rétegsor.

2019-04-14 Pula Krater kopark atado 3

A szabadon látogatható tematikus kőparkban tanulmányozhatók a vulkáni és egyéb kőzetek nagy tömbös példányai, a környékre jellemző üledékes kőzetek mészkőtömbjei. A krátert körbeölelő, néhány km hosszú, egy-két órás gyaloglással végigjárható ösvény elvezet az egykori kráter központi területére is. Az útvonal az itteni vulkáni eseményekhez kapcsolódó, látványos geológiai-morfológiai képződményeket fűzi fel.
Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE tanszékvezető tanára, vulkanológus elmesélte, hogy hajdanán itt lávatűzijáték, lávaszökőkút fénye világította be a tájat, és izzó lávafolyamok ereszkedtek le a völgyekbe. A környéken élőknek és az ide kirándulóknak már nem kell ezektől a veszélyektől tartaniuk, háborítatlanul élvezhetik a természet szépségeit. Aki teheti, látogasson el, és nézze meg a tűzben született táj szépségét, a megszelídült vulkánok birodalmát!

 

3. Geopark tábor a Muskauer Faltenbogen/Łuk Mużakowa UNESCO Globális Geoparkban

A német–lengyel határon átnyúló geopark alkotótábora a Bakony–Balaton UNESCO Geopark diákjainak részvételével.

2018 augusztusában rendezték meg a harmadik nemzetközi geopark tábort 15–17 éves diákok számára, melynek témája ezúttal „az energia és a geológia találkozása" volt. A tábor során hat nemzet fiataljai, köztük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által fenntartott Bakony–Balaton UNESCO Geopark területén található balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium hat tanulója is megismerkedett a geopark látnivalóival, földtani, kulturális érdekességeivel.muskau geoparkcamp 2018 banyagep
A tábor „órarendje” a különböző forrásokból nyert energia köré épült. Az első nap a talajból nyert, fosszilis energia jegyében az F60 névre keresztelt hatalmas szállítószalag híd bejárásával indult egy egykori lignitbánya területén Lichterfeldben. Angol nyelvű audio idegenvezetés segítségével részletesen megismerhettük a híd történetét, használatát, mely a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje, évi 60.000–70.000 látogatóval.muskau geoparkcamp 2018 hoeromu
Az egykori gleccser munkájának köszönhetően Közép-Európa egyik leglátványosabb, jellegzetes patkó alakú jégkorszaki végmorénája (gleccserek által szállított, a jégtömeg végében felhalmozódott üledék) található a területen. Különböző kőzeteket tanulmányozhattunk és gyönyörűen gondozott parkban sétálhattunk a Nochtenben kialakított „kőtengerben”.

muskau geoparkcamp 2018 teglagyarHa elég magas pontról néz körbe az ember, egészen biztosan felsejlenek egy hőerőmű kontúrjai a horizonton. Ma még számos barnakőszénnel üzemeltetett hőerőmű működik a régióban, de már tanúi lehetünk a fokozatos átállásnak is. Az erőművek szomszédságában szélturbinák forognak és egyre több napelem „ültetvény” üti fel a fejét.

Jártunk víztisztító telepen, ahol a magas vastartalmú, rozsdavörös bányaléből ivóvíz minőségű folyadék készül, melyet elsősorban a rekultivált területek öntözésére fordítanak (a telepen egy ember sem tartózkodik, teljesen automata a rendszer!).

Megcsodálhattunk egy pillanatnyilag felújítás alatt álló, szemet gyönyörködtető régi téglagyár épületet, ahová remélhetőleg rövidesen a helyi geopark központja költözik.

Noßdorfban egy olyan vízimalomban bolyongtunk, mely mai napig ugyanannak a családnak a gondozásában áll, melynek egyik felmenője építette az 1700-as években.
Figyelemreméltó, hogy civil egyesületi összefogás mennyi műemlék épületet, régi eszközt és foglalkozást ment meg a régióban.

Egy másik példa a Sagarban található kézműves múzeum, mely egyben működő fafeldolgozó üzem is.

 

muskau geoparkcamp 2018 kovacsolasA kosárfonást, cipőkészítést, fazekasságot szemléltető kiállítótermek megtekintése mellett a diákok kipróbálhatták a kovácsolást, agyagozást is.
Aki addig ütötte a vasat, míg meleg volt, saját szeget vihetett haza emlékbe.

A weißwasseri víztorony érdekessége, hogy valójában dupla: a kicsinek bizonyuló első torony köré felhúztak egy nagyobb átmérőjűt, és tetejébe tettek egy jóval nagyobb űrtartalmú hidroglóbuszt.

Indulás előtti napon a lengyelországi WrocŁaw varázslatos középkori városába kirándultunk.
A félévszázados épületek között bújik meg egy modern interaktív kiállítás, Hydropolis néven, teljes egészében a víznek szentelve, annak minden aspektusát körüljárva.
Követhetjük a víz útját a világűrtől az óceánok mélyéig, az emberi testben, a városok vízgazdálkodásában, megismerhetjük fizikai, kémiai tulajdonságait.

A sokrétű és gazdag ismeretanyagot átadó kiállítás alkotói roppant élvezetes módon tálalják a tudnivalókat, és játszósarkaikban a legkisebbekről sem feledkeztek meg.muskau geoparkcamp 2018 fenyeskezekA tábor minden este valamelyik nemzet bemutatkozásával zárult. Német, lengyel, román, olasz, görög és magyar diákok meséltek egymásnak országuk és geoparkjuk földrajzi, kulturális, gasztronómiai jellegzetességeiről, majd előadásukat egy hagyományos tánccal zárták.

Molnár Beáta

 

 

Az Interreg Dunai GeoTúra Projekt munkaértekezlete Romániában

2018. február 12–15. között a romániai Hátszeg-vidéki Dinoszauruszok UNESCO Geopark fogadta az Interreg Dunai GeoTúra Projekt partnereit 8 országból, köztük két magyar partnert (a Bakony–Balaton UNESCO Geoparkot alapító és fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőit). A projekt alcíme mutatja a célt és a kihívást, amellyel a partnerek szembesülnek: „A földtani örökség hasznosítása dunai geoparkok fenntartható és innovatív turisztikai fejlesztésében”. A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

2018-02-15 Interreg SCOM meeting Hateg 1

A vendéglátó geoparkban töltött első napokon a partnerek egy közös geotermék-fejlesztő tréningen vettek részt. Romániából meghívott vendégelőadók és Carlos Neto de Carvalho, az egyik társult stratégiai partner, a portugál Naturtejo UNESCO Geopark részéről érdekes és inspiráló, már jól bevált ötleteket mutattak be a geoparkok új geotermékeinek fejlesztéséhez. Minden geopark kidolgoz egy, a „geoKultúra” vagy „geoOutdoor” témáknak megfelelő geoterméket, hogy ezzel is erősítse a geoparkok elért eredményeinek terjesztését, illetve elősegítse a helyiek bevonását. Ezen kívül egy szakmai kirándulásra került még sor a hátszegi geoparkban, hogy a résztvevők jó gyakorlatok példáján vitassák meg a földtani szemléletformálás és közérthető ismeretterjesztés lehetőségeit. A Hotel Ferdinandban és a városházán minden rendelkezésre állt a munkaértekezletek és műhelymegbeszélések zökkenőmentes lebonyolításához. A találkozó kimondottan sikeres volt, így minden partner elégedetten utazhatott haza. A projektcsapat ezúton szeretne köszönetet mondani a hátszegi szervezőknek, beleértve minden segítőjének és partnerének.

2018-02-15 Interreg SCOM meeting Hateg 2

A projekt legfontosabb eredménye a közös „Dunai Geotúra” lesz, melynek célja, hogy erősítse az együttműködést a geoparkok régiói között, és egy innovatív geoturisztikai termék létrehozásával növelje a geoparkok ismertségét és a látogatók számát. A tapasztalatok megosztása, innovatív geoturisztikai termékek és új bemutatási módszerek tesztelése szükséges a helyi lakosság bekapcsolódásának, illetve a geopark menedzsment-kapacitásának erősítéséhez, és a minőségi szakadék csökkentéséhez a Duna-régió és az EU más, fejlettebb geoparkjai között.

További információ a projektről és a szervezőkről:

http://www.interreg-danube.eu/danube-geotour/
http://en.hateggeoparc.ro/
http://en.unibuc.ro/

 

Geotúrák, geoesemények

december 2019
h k sze cs p szo v
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
január 2020
h k sze cs p szo v
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

flag gbflag hu

 

Kövess minket!

Bakony-Balaton Geopark logo web jobbra

Bakony-Balaton UNESCO Globalis Geopark logo web jobbra

Global Geoparks Network logo web jobbra

European Geoparks Network logo web jobbra