UNESCO címet kapott a Bakony–Balaton Geopark

Többéves előkészítő munkát követően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által 2006-ban létrehozott Bakony–Balaton Geopark 2012-ben sikeresen pályázott a Globális Geopark Hálózat tagságára, melynek köszönhetően idén megkapta az „UNESCO Globális Geopark” címet, amely elismerés azonos értékű a Világörökség, illetve az ugyancsak igen rangos Ember és Bioszféra programokkal.  Az „UNESCO Globális Geopark” megnevezés és védjegy fontos eleme az új Nemzetközi Földtudományi és Geopark Programnak, amit 2015. november 17-én fogadott el a fennállásának 70. évfordulóját ünneplő UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A 195 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet immár jogi értelemben is befogadja a Globális Geopark Hálózat tagjait, köztük a magyar Bakony–Balaton Geoparkot és a magyar–szlovák határon átnyúló Novohrad–Nógrád Geoparkot.
A döntésnek köszönhetően az „UNESCO Globális Geopark” megnevezés megilleti mindazokat a geoparkokat, melyek korábban – komoly, nemzetközi pályázat útján – a Globális Geopark Hálózat tagjává váltak, illetve melyek a jövőben sikeresen pályáznak a tagságra az új UNESCO program keretein belül.

A Tapolcai-medence tanúhegyei | Fotó © Szenthe Zoltán

A geopark koncepció születése az 1990-es évek közepére tehető, elismervén a jelentős földtudományi örökséggel rendelkező területek megőrzésének és fenntartható fejlődésük segítésének egyre erősödő igényét. A 2000-ben életre hívott Európai Geopark Hálózat és nyolc kínai geopark az UNESCO támogatásával 2004-ben alapította meg a jelenleg 120 tagot számláló Globális Geopark Hálózatot. A tájak és földtani képződmények fontos tanúi Földünk fejlődésének, a geoparkoknak pedig kulcsszerepük van a fenntartható fejlődésben. A geoparkok már a kezdetektől alulról építkező, a közösségek részvételén alapuló megközelítést érvényesítettek működésükben, hogy biztosítsák az adott terület földtudományi értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását a tudomány, oktatás és kultúra területén. Mindemellett a geoturizmus fejlesztésével a geológiai örökség a fenntartható helyi gazdaság egyik alapja is a geoparkokban.

Csodabogyós-barlang, Balatonederics | Fotó © Egri Csaba

A Bakony–Balaton Geopark 2012 óta tagja a Globális Geopark Hálózatnak. Több mint 3200 km2-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. Magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagy részét, valamint a Magas-bakonyi és a Somló Tájvédelmi Körzetet, több természetvédelmi területet illetve Fonyód és Balatonboglár térségét.


Tapolcai-tavasbarlang | Fotó © Egri Csaba

Geotúra-vezetők képzése a Káli-medencében Fotó © Korbély Barnabás

A geopark geoturisztikai látogatóhelyek, geotúrák, barlangi overallos kalandtúrák, iskoláknak szervezett terepi geonapok, geotáborok, vetélkedők és – hazánkban egyedüliként – nyílt geotúra-vezető képzések révén népszerűsíti a térség kiemelkedően sokszínű földtani örökségét.

A geopark küldetése gazdag földtani örökségünk megőrzése is, a helyben élő emberek és közösségek bevonásával, különböző ismeretterjesztő és geoturisztikai programok beindításával.

A geoparkot irányító Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és partnerei bekapcsolódnak a földtudományi oktatásba illetve partnereivel együtt földtudományi értékeink kezeléséből is kiveszi a részét (pl. geológiai alapszelvények megtisztítása, tanösvények kialakítása).

A Bakony–Balaton Geopark tehát jóval több, mint csupán földtani csodaország!

További információ angolul az UNESCO weboldalán.

További cikkek a témában:
Interjú Puskás Zoltánnal a BfNPI igazgatójával, az M1 2015. november 18-ai "Ma délután" című műsorában (33. perctől)
Földművelésügyi Minisztérium honlapján megjelent cikk
Greenfo.hu-n megjelent cikk

Geonapot tartottunk iskolásoknak – Fonyód is a Bakony–Balaton Geopark része

Októberben geonapot tartottunk Fonyódon az általános iskolások számára, melyről a napokban megjelent egy cikk a helyi lapban, a Fonyódi Hírmondóban.

"Geonapot szervezett október 21-én Fonyódon a Bakony–Balaton Geopark irányító szervezete, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A Palonai Magyar Bálint Általános Iskola mintegy 90 tanulója, 4., 5. és 6. osztályosok vettek részt, akik pedagógus kísérőikkel a Múzeum, a Vár-hegyi Széplátó és a Szaplonczay-sétány érintésével, az őszi természetben ismerkedtek a fonyódi térség földtörténetével és geológiai formakincsével. A Fonyód Múzeum és a Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. támogatásával megszervezett eseményen a geopark munkatársai interaktív, játékos földtani feladatokkal és látványos szemléltetőanyagokkal mutatták be a négy csapatnak a környék földtani nevezetességeit, amihez kiváló hátteret nyújtott a Múzeum színvonalas kiállítása illetve a páratlan panoráma a Széplátóból. A program végén geototót töltöttek ki a csapatok, akik között egy ingyenes geotúrát sorsoltak ki. A Bakony–Balaton Geopark feladata az élettelen természeti értékek védelme, bemutatása és a helyi földtani örökség jelentőségének tudatosítása a helyi közösségek, például iskolák bevonásával. A geopark 3244 km²-es területe felöleli Fonyód és Balatonboglár térségét is, ezért a geopark hosszú távú célja a további együttműködés a helyi oktatási, természetvédelmi és turisztikai szereplőkkel.
A pedagógusok és a diákok visszajelzései alapján nagyon hasznosnak és érdekesnek találták ezt a „kültéri földrajz órát”, mellyel egy élménydús kiegészítést kaptak az általuk tanult természetismeret- és földrajz tananyagok mellé."

A novemberi Fonyódi Hírmondóban található cikk az alábbi linkre kattintva érhető el:
http://fonyod.hu/Hirek-media/Fonyodi-hirmondo

A Magyarhoni Földtani Társulat fotópályázata

A Magyarhoni Földtani Társulat elnöksége fotópályázatot írt ki „Magyarország földtudományi értékei”címmel!

A pályázat célja hazai földtudományi értékeink feltárása egyrészt a nagyközönség által is megtekinthető látványos képződmények, objektumok, másrészt különleges hazai ősmaradványok, ásványok, kőzetek bemutatásával.
Előnyben részesülnek azok a pályaművek, amelyek a földtani és kulturális örökség kapcsolatát is bemutatják.

A pályázatra beküldött legjobb képeket a Magyarhoni Földtani Társulat 2016. évi falinaptárában teszik közzé, illetve bemutatják a Földtudományos forgatagon, 2015. november 7-én a Természettudományi Múzeumban.

A pályázatnak nevezési díja nincs.

A pályaműveket szakmai és művészeti zsűri bírálja.
A nyertesek (a három első helyezett és a zsűri különdíjasa) a Társulattól elismerő díszoklevelet kapnak.

A pályázásnak nem feltétele a társulati tagság, pályázhatnak amatőr fotográfusok, korhatár nélkül. Egy pályázó maximum 6 fényképpel pályázhat, fotósorozatokat is elfogadnak.

A pályaművek beadási határideje 2015. augusztus 31.
Eredményhirdetés: 2015. november 7.

További információ a Magyarhoni Földtani Társulat honlapján található: www.foldtan.hu

Megújult a Zsidó-hegyi földtani alapszelvény

A geoparkok területén nem csupán nemzetközi összehasonlításban is jelentős és változatos földtudományi értékeket találunk, de olyan helyi közösségeket és szervezeteket is, amelyek tevékenyen közreműködnek földtani örökségünk megóvásában és bemutatásában. A több mint 3200km² kiterjedésű Bakony-Balaton Geopark 2012 óta tagja az Európai Geopark Hálózatának és az UNESCO által elismert Globális Geopark Hálózatnak; irányító szervezete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A partneri együttműködésnek eredményeire kitűnő példa a Zsidó-hegyi földtani alapszelvény, amely a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. finanszírozásában újult meg 2015-ben, új pihenőhely és tájékoztatótábla létesítésével együtt.

 Egy szikalfal előtt - az esetek túlnyomó többségében -  alulról felfelé haladva  egyre fiatalabb kőzeteket látunk: így van ez az útbevágás által feltárt rétegsor esetében is. A geológusok a kőzettani, képződési környezetet illető hasonlóság esetén a kőzeteket rétegtani egységekbe (ún. formációkba) sorolják. Az itt található védett földtani alapszelvény jelentősége is ebben rejlik, hiszen a Zirci Mészkő legfelső képződményeire éles határral a Pénzeskúti Márga legalsó kőzetei települnek. A Pénzeskúti Márga itt megjelenő mészkőgumós tagozatát Zsidóhegyi Márgának hívjuk, amelynek anyaga a tengerzsint emelkedésének köszönhetően már nagyobb mélységben rakódott le. Ez az ősi tenger egyben számos fajnak élőhelyet is jelentett, többek között a kréta időszak végén - a dinoszauruszokkal együtt - kihalt ammoniteszek, azaz mészvázas lábasfejűek számára is.

A Zsidó-hegyi földtani alapszelvény helyszíne az alábbi linken megtekinthető: https://goo.gl/nIxWpt

Az alapszelvény megújulásáról szóló korábbi beharangozó hírünket itt olvashatják el!