Alsóörs földtani kincsei: 2016-ban az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton UNESCO Geoparkban
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), mint a Bakony–Balaton UNESCO Geopark irányító szervezete 2013 óta minden évben e cím adományozásával hívja fel a figyelmet egy-egy, földtani szempontból kiemelkedően érdekes területre, ahol a földtani természetvédelem, a bemutatás vagy a környezeti nevelés szempontjából példaértékű összefogás valósult meg. A szervezet ezzel is szeretné elősegíteni, hogy a geopark helyi közösségei valóban magukénak érezzék a településük közelében fellelhető földtani kincseket, és az igazgatósággal karöltve tegyenek is azért, hogy ezek az értékek mindenki számára megközelíthetők, bemutathatók legyenek. Egy szépen kitisztított, folyamatosan karbantartott, közérthető tájékoztató táblákkal bemutatott egykori bányaudvar, földtani feltárás vagy más földtudományi érték így akár iskolások, családok élményszerű ismeretszerzését is segítheti és a környék geoturisztikai kínálatát is bővítheti.
A település és környéke gazdag földtani értékekben: a félsivatagos környezetben, ősi folyók mentén nagyjából 260 millió éve lerakódott üledékekből képződött vörös homokkő alapvetően határozza meg a település- és tájképet. Alsóörsön számos szép épület, kerítés és támfal dicséri a kőbányászok, kőfaragók (ritzerek) fáradságos munkáját, újabban pedig nyári alkotótáborokban „keltik életre” ezt a jól faragható kőzetet. Felszínre bukkannak itt a Balaton-felvidék legidősebb kőzetei (agyagpala, porfiroid) is, amelyek a déli féltekén több mint 400 millió éve hullámzó tengerek, vulkánkitörések emlékeit hordozzák. Geológiai értelemben tehát Alsóörs a Balaton-felvidék „idősebb arcát” mutatja, de az itt élő – megfáradtnak egyáltalán nem tűnő, aktív – közösség a jelek szerint gondos és büszke örököse ennek az ősi világnak.
Alsóörs önkormányzata támogatásával és a BfNPI szakmai segítségével 2015-ben a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület a Csere-hegyen található, mára elhanyagolt Vöröskő-bánya tanséta megújítását kezdte el. A munkát a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával, a „Gaia-tábor” elkötelezett önkénteseinek bevonásával végezték el. Az információs táblák felújítását idén tavasszal fejezi be az egyesület.
A kirándulóhelyként is figyelmünkre érdemes földtani értékeket 2016-ban változatos programokkal mutatják be a geopark szakemberei. Április 4-én Korbély Barnabás, a Bakony–Balaton Geopark Csoport vezetője tart előadást Alsóörsön a geoparkról, illetve a környék földtani értékeiről. Áprilisban a Föld Napja alkalmából játékos, terepi geonapot szerveznek iskolások részére. Május 8-án a Nyitott Balaton rendezvénysorozat keretei között, június 4-én az Európai Geoparkok Hetén vezet geotúrát Alsóörsre az igazgatóság egy-egy geotúra-vezetője, Sárdy Julianna és Pardi Melinda. A júliusi Művészetek Völgye Fesztiválon (Kapolcs), illetve a novemberi Földtudományos Forgatagon (Budapest) az Év Földtani Értékéről tölthet ki geototót a mindig nagyszámú érdeklődő, a kitöltők között pedig értékes nyereményeket sorsolnak ki.
A felújításról és az „Év Földtani Értéke a Geoparkban” elismerésről az Európai Geoparkok Hálózatának hírlevelében és Facebook oldalán is hírt adott a geopark. Várhatóan a nyár folyamán külföldi szakemberek is ellátogatnak a helyszínre, mivel a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark négy évente esedékes újraértékelésére idén kerül sor.
Olaszfalu, Eperjes-hegy: 2015-ben az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban
A cím adományozásával 2013 óta minden évben egy-egy kiemelkedően érdekes földtani értékre hívjuk fel a figyelmet, ahol a földtani természetvédelem, a bemutatás vagy a környezeti nevelés szempontjából példaértékű összefogás valósult meg.
Az olaszfalui Eperjes-hegyen túlnyomórészt a földtörténeti középidőben képződött üledékes kőzetek – többnyire különböző mészkövek – mesélnek gigászi lemezmozgásokról, ősi tengerekről és azok különleges élővilágáról: kovavázú sugárállatkákról, tengeri liliomokról (vigyázat: állatról van szó!), a ma élő fejlábúak (pl. polipok) kihalt rokonairól, az ammoniteszekről vagy éppen szokatlan alakú, szarvszerű kagylófélékről. Az egykor még a trópusi övben zajló üledékképződés időben váltakozva sekély- illetve mélytengeri környezetben zajlott, de voltak időszakok, amikor a terület kiemelkedése következtében szárazföldi üledékképződés és lepusztulás volt jellemző. Geológusok vezetésével a területen három helyen alakítottak ki szelvényeket, amelyeknek köszönhetően a talaj takarása nélkül vizsgálhatjuk e „beszédes” kőzeteket. A dombtető közelében a valamivel több mint 100 millió éves Zirci Mészkő Eperkéshegyi Tagozatát is szemügyre vehetjük, amelynek „alapanyaga” mindössze 10–30 méter mély tenger aljzatán keletkezett. Látványos karsztos formákban is gyönyörködhetünk, és persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a terület ugyancsak bővelkedik az élő természeti értékekben (egykori legelőerdő famatuzsálemekkel, változatos növény- és állatvilággal).
Olaszfaluban az önkormányzat és a helyi Köveskút Kulturális, Hagyományápoló és Természetvédő Egyesület támogatásával, valamint a geoparkunkat irányító Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai segítségével 2013-ban a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület az olaszfalui Eperjes-hegy geológiai feltárásait újra látogathatóvá tette a nagyközönség számára, valamint az itt található egykori tanösvény helyreállítását, az információs táblák és jelzések felújítását végezte el önkéntesek bevonásával. A „Gaia rabjai” elnevezésű projektet a Norvég Civil Alap támogatásával valósították meg a résztvevők. A projekt fotókkal illusztrált részleteiről itt olvashat.
A kirándulóhelyként is figyelmünkre érdemes Eperjes-hegy földtani értékeit 2015-ben változatos geoprogramok keretei között között mutattuk be. Márciusban Korbély Barnabás, a Bakony–Balaton Geopark Csoport vezetője a Közösségi Házban tartott előadást a Bakony–Balaton Geoparkról és az Eperjes-hegyről. A Művészetek Völgye Fesztiválon, illetve a budapesti Földtudományos Forgatagon az itteni természeti értékekről tölthettek ki geototót az érdeklődők, és a kitöltők között értékes nyereményeket sorsoltunk ki. A Művészetek Völgyében 111 érdeklődő töltötte ki a geototót, és overallos barlangtúrákra – Csodabogyós-barlang, Szentgáli-kőlik – illetve a Levendula Ház Látogatóközpontba nyertek egy-egy kétfős belépőt a kisorsolt geototózók.
Októberben iskoláknak szóló geonapot szerveztünk az Eperjes-hegyen, melyre meghívtuk a környék iskolásait. Olaszfaluból, Bakonybélből és Bakonyszentkirályról összesen 77 fő érkezett a terepi eseményre és a tanösvényen haladva egy-egy állomáson ismerkedtek meg a helyi természeti értékekkel és a geoparkok világával.
Novemberben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Geopark Csoportja – a Bauxitkutató Természetjáró Sportegyesület és a Köveskút Kulturális, Hagyományápoló és Természetvédő Egyesület támogatásával – karbantartást végzett a tanösvényen, melynek köszönhetően az útvonal majdnem teljes szakaszán megújultak a turistajelzések. Az év során a önkormányzat új pihenőpadokat és asztalokat is kihelyezett a tanösvény mentén.
Felsőörs geológiai kincsei: 2014-ben az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban
A cím adományozásával 2013 óta minden évben egy-egy kiemelkedően érdekes földtani értékre hívjuk fel a figyelmet, ahol a földtani természetvédelem, a bemutatás vagy a környezeti nevelés szempontjából példaértékű összefogás valósult meg. Felsőörsön az önkormányzat, helyi önkéntesek, nemesvámosi és szombathelyi Waldorf iskolák diákjai és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tett azért, hogy a Forrás-hegy Európa hírű feltárását bemutató geológiai tanösvény látogatható legyen és hogy tovább épüljön a Malomvölgyi Tanösvény.
Felsőörs földtani értékeit 2014-ben geotúra, geo-botanikai túra, geototó keretei között mutatjuk be. Az Európai Geoparkok Hetén (2014. május 23-június 9.) iskoláknak szóló geonapot szervezünk és dél-európai illetve helyi geoparkos termékek kóstolójával gazdagítjuk a VII. Felsőörsi Ízutazást. Megismerhetjük a Felsőörsi Forrás-hegy tudományos érdekességét, megcsodálhatjuk a 
Malom-patak völgyét és a felsőörsi prépostsági templom alapzatául szolgáló kőzetet. A júliusi falunapokon a geotúra kiegészítéseként geojátszóház is várja majd az érdeklődő gyerekeket. Októberben egy szakmai előadás és az ehhez kapcsolódó terepbejárás segítségével olyan geológusok tolmácsolásában ismerhetjük meg a Forrás-hegy feltárását, mint Dr. Vörös Attila akadémikus és Dr. Budai Tamás térképező geológus, akik a ma élő tudósok közül a legtöbbet tették e csodálatos geológiai érték feltárása, tudományos feldolgozása és népszerűsítése terén.
Az Év Földtani Értékéhez kötődő eseményekről a Programok menüpont alatt olvashat.
Úrkúti-őskarszt: 2013-ban az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban
Az "Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban" 2013-ban az Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület
A cím adományozásával idéntől minden évben egy-egy kiemelkedően érdekes földtani értékre szeretnénk felhívni a figyelmet, ahol a földtani természetvédelem, a bemutatás vagy a környezeti nevelés szempontjából példaértékű összefogás valósult meg.
A geopark gazdag földtani öröksége akkor lehet valóban a helyi közösségek "kincse", ha védelméért, bemutatásáért aktívan tesznek a közösség tagjai és az érintett szervezetek is.
Ajka közelében, Úrkúton az egykori mangánérc bánya területén a ma már földtani bemutatóhelyként működő, vadregényes szépségű Úrkúti-őskarszt természetvédelmi területen első alkalommal 2005-ben valósultak meg jelentős beavatkozások, amikor a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, az önkormányzat, a helyi civilek és a bányavállalkozó összefogásával egyebek mellett tanösvényt alakítottak ki, és kiépítették a töbörsor biztonságos bejárását lehetővé tevő lépcsőket is. 
A faluban egykor sokaknak munkát adó bányaterületen kialakított bemutatóhely idővel felújításra szorult, így 2012 nyarán Úrkút önkormányzata, az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület önkéntesei és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság – a Bakony–Balaton Geopark irányító szervezete – munkatársai közösen, példaértékű összefogással újították fel. A felújítást ismét támogatta a Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft. is.
A helyi szereplők itt is fontosnak tartják a település jelentős földtani értékének megőrzését és bemutatását, a falu életében egykor fontos szerepet játszó bánya emlékének ápolását. A geopark EGN és GGN tagságáért beadott pályázat helyszíni értékelő terepbejárás egyik állomása az Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület volt, ahol a bírálók a helyi közösség képviselőivel is találkoztak. A település a terület megújulását 2012. augusztus 20-án az őskarszt területén hangulatos rendezvénnyel ünnepelte meg.
Programok az Úrkúti-őskarsztról és őskarsztban
A terület 2013-ban az év földtani értékeként számos programmal várja az érdeklődőket. Áprilisban több mint 40 fő részvételével geotúra keretei között mutattuk be az őskarsztot. Az Európai Geoparkok Hete és a Bányászati Nyílt Napok keretei között májusban "Több szem többet lát" geológiai és botanikai túrán – a bizonytalan időjárás ellenére is – több mint 20 fő ismerkedett a falu környékén megtalálható geológiai és botanikai érdekességekkel, majd az őskarszt területén a természetvédelmi területtel. A túrát követően a Bakony–Balaton Geopark kulturális öröksége című fotókiállítást és a környék ásványait bemutató tárlat megnyitóján várta az érdeklődőket az önkományzat, az civil szervezet és a nemzeti park igazgatóság a település közösségi házában. 
A Nemzeti Parkok Hete zárórendezvényeként júniusban a település kórusai és tánccsoportjai léptek fel a természetvédelmi területen, és több mint 150 fő, a falu apraja-nagyja ünnepelte együtt az "Év Földtani Értéke" elismerést! Ezen a napon a közeli Szentgáli-kőlik barlangot is kedvezménnyel látogathatták a bejelentkezők!
Örvendetes, hogy már több csoport is kért vezetett túrát az őskarszt területére a geoparktól; néhány csoport a szomszédos Szentgáli-kőlik barlang meglátogatása előtt vagy után egészíti ki a nap programját az őskarszt meglátogatásával.
Az év során a nemzeti park igazgatóság által szervezett Bakony–Balaton Geopark Vetélkedőjáték Úrkúttal kapcsolatos feladatok révén, július-augusztus fordulóján a Művészetek Völgye Fesztiválon, augusztus 10-én egy újabb geotúra keretei között, szeptember elején az Európai Geopark Konferencián, majd a fővárosban szeptember 28-29-én megrendezésre kerülő Földtudományos Forgatagon volt lehetőségünk a diákok, geoturisták, geoparkokban dolgozó szakemberek és a nagyközönség "figyelmébe ajánlani" az Úrkúti-őskarszt csodálatos sziklavilágát és azt a nagyszerű összefogást, ami ennek a területnek a megújulását eredményezte. Október 14-én a helyi és környékbeli iskolák diákjait és óvodásait Geonapra vártuk az őskarsztba, hogy játékos feladatokat oldjanak meg a területtel kapcsolatban és minél jobban megismerjék, megszeressék a település földtani kincsét. A programra több mint kettőszáz gyerek érkezett, az állomásokon megismerkedhettek a Bakony–Balaton Geoparkkal, földtani értékeivel, az őskarszt kialakulásával, az egykori bányászat történetével. A szervezésben segédkezett Úrkút önkormányzata és az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület önkéntesei is.
