Baj lesz, sőt már van is! - A globális éghajlatváltozás már rég nem csak egy mítosz
- Részletek
Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a klímavédelmi rendezvények geoparkunk területén is. Ezúttal a veszprémi Pannon Egyetemen tartott, „Globális éghajlatváltozás - mítosz vagy valóság?„című előadáshoz kapcsolódóan osztozunk néhány gondolaton.
Természetesen az mindenki számára egyértelmű, hogy már nem tekinthető mítosznak a klímaváltozás.
De hogy miért is beszélhetünk inkább éghajlatváltozásról, mint felmelegedésről? Miért a jégsapkák olvadása és a csont sovány jegesmedvék jutnak elsőként eszünkbe a klímaváltozás kapcsán? Meg amúgy is, az Északi-sark olyan messze van, minek foglalkozunk vele?
Igazából nincs is olyan messze, és az Arktisz az egész bolygó működésében fontos szerepet tölt be. Az északi-sarki jég jelentős olvadása ugyanis a globális felmelegedés egyik mutatója.
1978 óta figyelik műholdak az Északi-sarkot, a NASA Aqua műholdja naponta készít felvételeket a jégborítottságról. Az északi-sarki jég kiterjedése évszakonként változik, ősszel és télen hízik, március környékén éri el éves maximumát, majd tavasszal és nyáron zsugorodik, mígnem szeptemberben eléri éves minimumát. Fontos tudnunk, hogy az Északi-sark nyári jege „az északi félgömb légkondicionálója”. Az elmúlt évtizedekben mind a hízási, mind az olvadási szezonban leszálló trendet figyeltek meg, bár a hanyatlás mértéke drasztikusabb az olvadási szakaszban. Azt is kimutatták, hogy a fennmaradó jég állapota sem kielégítő. A jég fiatalabb, vékonyabb és kevésbé stabil. A tengeri jég és a fagyott területek olvadása komoly hatással van a Föld klimatikus viszonyaira különösen a sarkokon, mivel a jég és a hó részben visszaveri a nap meleg sugarait, ám az olvadt, sötétebb vízfelület és talaj több hőt nyel el, valamint egyre több megkötött szén-dioxid és metán kerül a levegőbe, ami tovább erősíti a felmelegedés meglévő hatásait.
Inkább változásról beszélhetünk, mely nem csak felmelegedésben nyilvánul meg. A folyamat ennél meglehetősen bonyolultabb, ugyanis ami a Föld egyik részén melegedő éghajlatot eredményez, az másutt szélsőséges időjárási jelenségekben nyilvánulhat meg. Ezt példázza az is, hogy míg Európában meglehetősen enyhén alakult a múlt év vége, addig az Egyesült Államok keleti partvidékén rendkívül szokatlan, kemény hideg tél okozott meglepetést.
Egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges jelenségekre, a nagy mennyiségben, hirtelen lezúduló csapadékra, heves viharokra, jégesőre és széllökésekre, illetve komoly szárazságra és pusztító tűzvészekre, melyek közvetve vagy közvetlenül mindenkit érintenek.Az éghajlatváltozással kapcsolatban biztosat nem lehet mondani. Nem tudjuk, hogy mi lesz 10-20-50 év múlva, de az előrejelzések nem túl bíztatóak. A kevésbé optimista megközelítések szerint már nem a kibocsátás működteti a folyamatokat, hanem mennek maguktól is; mi pedig nem tehetünk mást, mint az éghajlatváltozás gyors ütemével megpróbáljuk tartani a lépést.
Felhasznált irodalom:
http://www.ng.hu
http://www.globalisfelmelegedes.info
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu
http://www.erdekesvilag.hu
https://24.hu
Klímaváltozás Magyarországon
- Részletek
A 13. számú ENSZ Fenntarthatósági célkitűzéshez kapcsolódik ismét ez a cikkünk, elsősorban pedig a hazánkat is érintő klímaváltozásról ejtünk néhány szót.
A mindennapi életünkben évszakról évszakra érezni lehet, hogy a klímaváltozás – amelyet már több, mint 40 éve kutatnak – elkezdődött. Évről-évre szokatlanabb és az időszakhoz nem illő jelenségek tanúi vagyunk. Ez az éghajlatváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolni fogja nem csak a napi életvitelünket, közösségi szokásainkat, hanem többek között a mindennapi tevékenységeinken át az ipari és mezőgazdasági termelést, a vízgazdálkodást, az erdő-, és tájgazdálkodást is.
Hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakemberei a 20. századot is felölelő adatbázis segítségével végeznek kutatásokat a klímaváltozásával kapcsolatban. A legfontosabb meteorológiai elemek, elsősorban hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változásai alapján ez a folyamat Magyarországon is kimutatható.
A kutatások alapján egyértelműen gyakoribbá váltak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, hideg szélsőségek pedig ritkábban léptek fel. Kevesebb a csapadékos nap, a tartós szárazsággal járó időszakok hossza pedig megnövekedett. A napi csapadékintenzitás nagyobb, különösen nyáron, ami arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok formájában hullik.
A Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás becslésére hazánkban négy regionális klímamodell áll rendelkezésre. Az emberi tevékenység folyamatos növekedésével a modellek a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé válását jelzik, ami a hideg szélsőségek ritkábbá válásával párosul.
A csapadék esetében elsősorban az évszázad végére egyértelműek az előrejelzések, a csapadékesemények száma összességében várhatóan csökkenni fog. A nagyobb, intenzívebb csapadékok előfordulása, viszont különösen ősszel növekedni fog. A nyári száraz időszakok pedig várhatóan hosszabbra nyúlnak, ez azért kedvezőtlen, mert jellemzően a tavaszi és nyári időszakban lenne szükség a csapadékra, tehát a vízmérleg hazánkban romlik. A globális hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan csökken azon időszakok aránya, amikor hó esik a mérsékeltövi területek nagy részén és több lesz az esőt hozó időszak. Ez a Kárpát-medencében is így van, kimutathatóan, jelentősen csökkent akár a hótakaró időtartama, akár a havas napok száma is az elmúlt évtizedekben. A csapadék és a hőmérséklet változásának másik fontos hozadéka az, hogy a csökkenő vízbevétel és a növekvő párolgás együttesen lecsökkenti a talaj nedvesség-készletét, és jelentősen lecsökkenti a lefolyást is. Tehát kevesebb vízzel számolhatunk akár folyóvízben, akár talajvízben gondolkodunk is, de ugyanez a helyzet a tavak vízkészletével is.
Például a Balaton esetében hosszú időszak átlagában, csökken a vízbevétel és növekszik a párolgás, tehát annak ellenére, hogy egy-egy évben a siófoki zsiliprendszerrel szabályozva magasan tud állni a tó vízkészlete, összeségében a csökkenés valószínű.
A felmelegedés tehát Magyarországot is érinti. Az előbbieket látva elmondhatjuk, hogy az itteni gazdaságot elsősorban a vízhiány fogja befolyásolni, hiszen hőmérséklet és napfénytartam elegendően rendelkezésre fog állni. Ha igazak az előrejelzések és összességében romlik a vízmérleg, mert kicsit kevesebb víz lesz és nagyobb lesz a párolgás, ráadásul a kevesebb víz éppen akkor hiányzik jobban nyáron, amikor kevesebb csapadékot kapunk, mint ez idáig, amit a téli víztöbblet kevéssé tud ellensúlyozni. Ez a folyamat a természetes növénytakarót is hátrányosan érinti, hiszen valószínűleg megsüllyed a talaj nedvességkészlete, alacsonyabbra kerül, és a talajvíz is süllyedhet. A hőmérséklet emelkedése közvetlenül az emberi egészségre is kedvezőtlen hatást gyakorol, a napfénytartam növekedése önmagában kedvező, azonban az ultraibolya sugárzásnak az erősödéséhez vezet, ami az emberre nézve kedvezőtlen.
A tavalyi évben megalakult Veszprém Megyei Klímastratégia által pont ezekre a folyamatokra keresik a választ, ugyanis a szélsőséges események és kockázatok helyi azonosítására részletes éghajlati információkra és azokon alapuló hatásvizsgálatokra van szükség.
A cikk első részét itt olvashatják:http://www.geopark.hu/home/bakony-balaton-geopark/fenntarthatosag/2221-elet-uveghazban-klimastrategiak
Források:
Veszprém Megyei Klímastratégia
www.met.hu
Klíma kontra klíma - avagy felelősséggel jár a hűsölés
- Részletek
Rögtön felmerül a kérdés, hogyan kapcsolhatók össze a klímaberendezések Földünk klímaváltozásával? Ezúttal a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság országos konferencia sorozatának veszprémi fórumáról hoztunk el néhány gondolatsort, mely rávilágít, miért vált sürgetővé a hűtő- és klímaberendezésekben használatos hűtőközegek, vagyis klímagázok felhasználásának 2018-as szigorított szabályzása.
Mindenekelőtt érdemes megemlítenünk, hogy a fluorozott üvegházhatású gázok, melyeket széles körben alkalmaznak hűtőközegként a klímaberendezésekben, a hűtőgépekben, és hűtőházakban, nem fordulnak elő a természetben, mesterségesen előállított ipari termékek. Ezeket az anyagokat R számmal jelölték (REFRIGERANT), és bár gázoknak nevezzük őket, de tartályban tárolva folyadék és gőz elegyet alkotnak.
1980-ra már egyértelműen világossá vált, hogy néhány halogénezett szénhidrogén, mint az R-12 (Freon-12) és R-22 (Freon-22) nagymértékben felelős a Föld ózonrétegének elvékonyodásáért, így előbbi használatát még 1995-ben betiltották, utóbbi pedig 2015-től került tiltólistára. Mára se telepíteni, se javítani nem lehet az ilyen hűtőközegű rendszereket EU-ban, de nagy valószínűséggel sok otthonban megtalálhatók régebbi (10-15 éves) berendezések, melyek még R-22-es hűtőközegűek.
Mivel a tiltott hűtőközegek utántöltése is tilos, ezért a meglévő berendezésekkel kompatibilis, ám a környezetvédelmi feltételeknek is megfelelő keverék hűtőközegek, ún. blendek megalkotása vált szükségessé. Ezek a klórmentes „utódok” kitűnően helyettesítik betiltott elődeiket.
Ezen a ponton fontos megemlíteni két mérőszámot, melyek az anyagok környezetre gyakorolt hatásról adnak tájékoztatást. Az ODP (Ozone Depletion) a hűtőközeg ózonlebontó képességére, a GWP (Global Warming Potential) a globális felmelegedésre gyakorolt hatás mértékére utal.
Az új keverékek között a legelterjedtebbek napjainkban az R404a, R410a és az R134a; ODP-jük 0, és GWP-jük sem túl magas a többi hűtőközeghez képest.
1992 júliusa óta tilos a hűtőközegeket – akár véletlenül akár szándékosan –a levegőbe engedni, vagy kommunális hulladékban elhelyezni. A klímagázokra vonatkozó új hazai szabályozás célja elsősorban arra szolgál, hogy csak azok a cégek és munkatársaik telepíthetnek és javíthatnak klímát, akik akkreditálták magukat a Hatóság adatbázisában és rendelkeznek környezetvédelmi szakvizsgával. Az adatbázis a fluortartalmú gázok forgalmát és felhasználását követi nyomon és ellenőrzi. Ezáltal próbálják meg valahogy ráncba szedni az elkanászodott klímás piacot, de végeredményét tekintve a környezettudatos magatartás kialakítása és a klímaváltozás mérséklése a cél.
A berendezés tulajdonosa ugyanis jogi felelősséget vállal azért, hogy az elhasználódott hűtőközeget szabályosan, engedéllyel rendelkező személlyel lefejteti és gondoskodik annak megfelelő kezeléséről, hasznosításáról.
A fő cél a regenerálás, ugyanis minden szennyező eltávolítható belőlük és gyári állapotú anyagot lehet újra előállítani. Ellenben a különböző fajtájú hűtőközegeket nem szabad egybefejteni, ugyanis utána már az újrahasznosítás rendkívül nehézkes. Kezelésükre, szállításukra a veszélyes anyagokra vonatkozó előírások vonatkoznak. Hulladékmenedzsment szempontjából az elégetés, vagyis végső ártalmatlanítása a legrosszabb alternatíva, hiszen az elkövetkezendő években a kvótahiány miatt az árak emelkedése várható.
Az már látszik, hogy a vegyiparnak igyekeznie kell, hogy 2020 januárjáig felmutasson valami olyan megváltó, új hűtőközeget, amelyik környezetbarát (GWP<150, ODP=0), veszélytelen, valamint műszaki paraméterei legalább olyan jók, mint a meglévő közegeké. A General Motors újfajta, hidroflouro-olefin hűtőközeget mutatott be HFO-1234yf jelzéssel, mely a becslések szerint 11 nap alatt lebomlik a Föld légkörében, szemben az R-134a 13 évig tartó lebomlásával.
Felhasznált irodalom:
http://www.hkvsz.hu
https://www.e-gepesz.hu
http://www.cecedhu.hu
http://inviair.hu
https://hu.wikipedia.org
https://www.cooltech.hu
http://nkvh.kormany.hu
Van ellenszérum a globális túlfogyasztás ellen?
- Részletek
Az év végi pánikhangulat lassan tetőzik, miközben tonnaszám ontják a hipermarketek az ünnepi katalógusokat, mi napokon át rójuk az üzleteket és igyekszünk elkölteni az év végi bónuszt. Mindezen törekvések tartják fenn fogyasztói társadalmunkat. Mialatt a termelés elképesztő iramban és mennyiségben löki piacra termékeit, a fogyasztók szorgalmasan cserélik le régi dolgaikat újakra. Sokszor indokolatlanul, és nem a fenntarthatóság jegyében. A növekedési spirálnak pedig kellő hajtóerőt ad, hogy több legyen nekünk, mint másoknak, és hogy többünk legyen az idén, mint tavaly volt.
A hazai lakosság igen fogékony az új termékek kipróbálására, illetve az erre inspiráló reklámokra, melyek hamis illúzióval kecsegtetnek. Elárasztják utcáinkat, a médiát és egész életünket a reklámok, de meg tudjuk védeni magunkat és gyermekeinket a marketing befolyásoltságtól és a túlfogyasztástól?
Az internet lett az egyik legnagyobb áttörés a reklámiparban. Gyakorlatilag ma már nem találunk olyan honlapot, amelyen ne villogna valamilyen hirdetés. Nem is beszélve arról, hogy a kicsiket megcélzó termékek és a hozzájuk kapcsolódó agresszív reklámdömping bizonyítottan fizikai és pszichés kárt okoz az erre kifejezetten nyitott gyerekekben. Ne dőljünk be a bevásárlóközpontok furfangos trükkjeinek, a szem- és karmagasságban elhelyezett csaliknak. Megéri néha leguggolni, vagy nyújtózkodni kicsit a polcok mentén, ha nem azt akarjuk megvenni, amit épp ránk akarnak sózni.
A globális túlfogyasztás kapcsán kezelésre váró legfőbb feladatok közt szerepel szokásainak fenntarthatóbb irányban történő ösztönzése és befolyásolása. A háztartások tekintetében a legfontosabb fogyasztási területek az energia-, víz-, és az élelmiszer fogyasztás. Megoldás lehet err a problémára az önszabályozás. Sajnos az olyan hagyományos erények, mint az előrelátás, a felelősség, a tisztesség, a szociális- és környezeti érzékenység háttérbe szorultak és ma már a sikert főként a fogyasztással mérik. De ha tájékozottak vagyunk, ismerjük a lehetőségeket és felismerjük a veszélyeket, úgy kialakíthatunk egy biztonságos és fenntartható otthont és életet.
A pazarló fogyasztás fő jellemzői: a silány minőség, az igen rövid használatra készült-, vagy eldobható termékek egyre bővülő köre, a nagy energiaigényű gépek (pl. légkondicionáló-, mosogató-, és szárítógépek) működtetése és az anyagigényes termelés. A szerény és takarékos fogyasztási szokásokat felváltott a kényelem és ráadásnak még egy új csomagolási kultúra jött a divatba.
Bár egyre nehezebben igazodunk el a sok információ és tudományos szövegek láttán, de ha vesszük a fáradságot, és tájékozódunk a legjobb lehetőségekről, akkor felelős döntést hozva spórolhatunk a háztartás költségein. A fogyasztói tájékoztatás, felvilágosítás és tudatformálás legfontosabb eszközei e tekintetben a logók, címkék, és zöld termékjelzések. Új háztartási gép vásárlás előtt, mindenképpen az energiacímke alapján döntsünk, mert már régen nem a felvett teljesítmény határozza meg a készülék működési hatékonyságát. Gondoljuk végig, hogy amit megveszünk, arra feltétlenül szükségünk van –e és meddig tudjuk majd használni.
Többletfogyasztás az "A" energiaosztályhoz képest:
Az ember egész élete során fogyasztó, a születésétől a halálig, de a trendek és a szokások, könnyen felelőtlen fogyasztóvá alakíthatnak minket. Mielőtt abban a kényelmes hitben ringatnánk magunkat, hogy mi úgysem tudunk semmit tenni a világunkat pusztító folyamatok ellen; kijelenthetjük, hogy minden tevékenységünk befolyásolja az ökológiai lábnyomot, mivel mi döntjük el, hogy mit támogatunk és mit nem. Mint fogyasztók, a pénzünkkel szavazunk. Ne ösztönözzük a káros és felesleges termékek tömeggyártását. Lépésenként alakítsuk át otthonunkat fenntartható háztartássá és álljunk ellen annak a szándéknak, hogy mindannyian jó globális fogyasztókká váljunk!
Felhasznált irodalom:
http://www.tankonyvtar.hu
http://www.omikk.bme.hu
http://tudatosvasarlo.hu
http://greenfo.hu
http://portal.nebih.gov.hu
http://energiapedia.hu
Gondolatok egy fenntarthatósági konferenciáról
- Részletek
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége „Magyarország és a Fenntartható Fejlődési Célok” címmel szervezett konferenciát november végén, melyből néhány gondolatot elhoztunk magunkkal. A konferencián egy szociális és egy környezeti témájú ENSZ célkitűzés tekintetében vizsgálták meg nemzeti stratégiánk előrehaladását és a felmerülő problémákat.
A legfontosabb azt leszögezni, hogy a fenntarthatóság nem öncél. Nem jótét lelkek borongása. Sokan talán széttárt karokkal, értetlenül kérdezik, minek is foglalkozzunk ezzel a problémával, ez nem a mi gondunk egyelőre. Semmiképp sem tekinthető fenntarthatónak, hogy a lokálisból már globálissá tágult, tovagyűrűző környezeti adósságainkat örökségül hagyjuk az utánunk jövőkre.A fő cél, megtalálni a helyes mértéket, mely által nem veszünk el többet a környezetből, mint amennyi erőforrás képes folyamatosan megújulni. Rövid távú, haszonmaximalizáló vágyaink elé korlátokat kell állítani.
Magyarországon jelenleg jelentős támogatási forrás áll rendelkezésre a környezeti állapot javításához, melyet a lehető leghatékonyabban kell felhasználni, mert előbb-utóbb a bő éveknek vége szakad. Társadalmilag méltányos, és környezetileg fenntartható megoldások szükségesek melyhez a vezetői elköteleződés is nélkülözhetetlen. Fel kell számolni a fenntarthatóság szempontjából káros támogatásokat és az eddigieknél konkrétabb célokat kell megfogalmazni. Újra kell gondolni a megoldások irányát és módját. A hazai szemléletformálásra is sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mivel a társadalom tudatát is szükséges fejleszteni. A fenntartható fejlődéssel szembeni két legfontosabb elvárás a környezeti erőforrások fenntartható használata és a társadalmi igazságosság.
Hazánkban a gyermekszegénység és kirekesztődés helyzetéről sokszor nagy szavak hangzanak el a „jóléti erkélyről”, miközben még mindig sokkal több a felesleg, mint a hiány. Annak ellenére, hogy a számok javulást mutatnak, a szubjektív mutatók és a valós érzet sokszor felülírja a statisztikát. De sokszor a nagy szegénységben élő emberek lényegesen egészségesebben élnek, mint a jóléti társadalom. Az ország szétszakadását helyre kell hozni, hiszen a közös cél egy jól működő, fenntartható társadalom.
Be kell látnunk, hogy az agrárgazdálkodás hatása a természeti erőforrásokra a mi egészségünket is érinti. A műtrágya, a növényvédő szerek és rovarölő szerek használata egy végtelen spirálba hajszolnak minket, melyek a természetes folyamatok ellen vannak. Nem a rossz technológiákat kell javítgatni, hanem tanulmányozni a technológiaváltásban rejlő lehetőségeket. Mivel a negatív környezeti hatások nem kerülhetők el, ezért azoknak csak a minimalizálásáról beszélhetünk, de a pozitív környezeti eredményű projektek, ezeket jelentősen kompenzálhatják.
Felhasznált irodalom:
MTVSZ, A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában