Felbukkanó védjegyek – mit takar a FAIRTRADE, vagyis a méltányos kereskedelem védjegye

Részletek

Bár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony–Balaton UNESCO Geopark a helyi termékek és termelők elkötelezett támogatója, ezúttal a 8. számú, Tisztességes munka és gazdasági növekedés, valamint a 12. számú Felelős fogyasztás és termelés ENSZ Fenntarthatósági Célkitűzésekhez fűződően, a méltányos kereskedelemről ejtünk szót. A Fairtrade, mint fogalom leginkább a fejlődő országokból származó élvezeti termékek kapcsán ismert.

Mivel a Fairtrade hazai viszonylatban nem tekint vissza több évtizedes múltra, így nálunk mondhatni még gyerekcipőben jár. Bár a magyarok érzékenysége relatíve magas, talán sokan még csak nem is hallottak a Fairtrade védjegyről.

Leggyakoribb Fairtrade termékek között szerepelnek a reggeli napindítóink. A kávé, a tea, a kakaó és a csokoládé többnyire a világ nehéz helyzetben lévő vidékekről érkeznek a boltok polcaira, sokszor számunkra elképzelhetetlen munkakörülmények és kizsákmányolás árán.
A méltányos kereskedelem egy jótékonysági kezdeményezés: a rövidtávú kereskedelmi érdeken túllépve, a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekszik segíteni. A Fairtrade minősítés lényege, hogy a hosszú távú fejlődés, a fenntartható termelés és az emberi jogok nevében több pénzt juttatnak vissza bizonyos termékek (kávé, tea, kakaó, csokoládé, banán, méz) esetében a fejlődő országok termelőinek. A magasabb felvásárlási árért cserébe a mozgalom – vagy inkább kereskedelmi szabvány – magas környezeti és szociális elvárásokat fogalmaz meg a termelőkkel szemben. A Fairtrade egyik alapelve ugyanis ez: a helyi közösségeket is fejleszteni kell a bevételekből, iskolaépítéssel vagy infrastrukturális beruházásokkal.

A Fairtrade termékek fogyasztói átlagosan 30–50%-kal többet fizetnek, de ezért általában jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. Az árak nyilvánvalóan nem hasonlítható az XXL-es kiszerelésű, „gazdaságos” termékekéhez, de nem feltétlenül magasabbak a megszokott márkáknál. Növekvő tudatosságunk ellenére többnyire nehezünkre esik saját fogyasztási szokásainkon változtatni, pedig minden egyes vásárlás számít, mellyel olyan döntést hozunk, ami rengeteg ember életére van hatással az élelmiszer-ellátási láncban.

A követelmények betartását a minősítő szervezetek rendszeresen ellenőrzik, cserébe a termelők és kereskedők a minősítő szervezet logóját marketingcélokra használhatják. A legelterjedtebb és „eredeti” a Fairtrade logó, melyek legszigorúbb emberjogi és környezeti követelményeknek felelnek meg, de már azzal is sokat tehetünk az ügyért, ha az olcsóbb UTZ címkés termékeket választjuk, mely hasonló célkitűzéseket tartalmaz, de nem ír elő minimum árat a farmerek termékeiért.
Biztató jel azért, hogy a bioboltokon kívül már legalább 10 különböző nagykereskedő forgalmaz Fairtrade termékeket; és ha a fogyasztó tájékozott, döntésképes, átérzi választásainak horderejét, és megteheti, akkor a maga szintjén felelősen választhat.

Felhasznált irodalom:
http://tudatosvasarlo.hu
http://www.origo.hu
http://www.fairtrade.org.uk