Miért feleslegesek az erdei hulladékgyűjtők?
- Részletek
Mostani cikkünkben az ENSZ Fenntarthatósági Célkitűzések közül a 15. számú pont, a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁK VÉDELME témakör kapcsán, valamint a közelgő Tiszta hegyek napja (szeptember 26.) alkalmából mi is megfogalmaztuk, hogy milyen is hulladék szempontjából fenntartható természetjárás.
Alapvetően azt már betartjuk, hogy nem szemetelünk, hiszen erre tanítottak minket kisgyerekként is, de egy erdei szemetest látva úgy gondolhatjuk, hogy helyesen cselekszünk, amikor odadobjuk a hulladékunkat.
Nagy előrelépést jelentene, ha a magunkkal vitt elemózsia, innivalók csomagolóanyagától és felesleges, hulladékká vált tárgyainktól nem igyekeznénk minél előbb, a legközelebbi útba eső hulladékgyűjtőnél megszabadulni, hanem hazavinnénk magunkkal a hátizsákunkban, és ott dobnánk ki.
Mi, itt a Bakony–Balaton UNESCO Geopark területén élők és kirándulók is osztjuk azt a szemléletformáló, és a jelenleginél is tudatosabb közösségi magatartást, hogy „Ami bement az erdőbe, vagy felment a hegyre, az vissza is tud jönni onnan”. Nincs más tennivalónk, csak a felszerelésünkbe bekészíteni egy zacskót a hulladéknak, amiben hazahozhatjuk. Ugyanis a településeken kialakított rendszeres, heti közszolgáltatás az erdei szemetesekre nem terjed ki.
Napi problémát okoz az erdei pihenőhelyek mellett kialakított hulladékgyűjtők fenntartása, ugyanis hatalmas területekről, és számtalan hulladékgyűjtőjéről van szó, melyek sokszor járművel megközelíthetetlen helyen vannak, és ezeket valakinek végig kell járnia sokkal több idő, energia és pénz ráfordítással, mint ha magunk gondoskodtunk volna szemetünk megfelelő életútjáról, gondolva itt akár a szelektív hulladék gyűjtésére is.
Az erdő élővilága szemet vethet ugyanis a gyűjtőkbe elhelyezett élelmiszer maradékra, nem kis rendetlenséget okozva ezzel a természetben. Ha pedig, a szétdúlt hulladékot még az időjárás is kezelésbe veszi, a végeredmény egy hulladékkal beterített erdő lesz.
Kép forrása: internet
Nem elvetendő gondolat tehát a lakosság és a kirándulók szemléletformáló tájékoztatása mellett lépésről lépésre az erdei hulladékgyűjtők felszámolása. A Bakony–Balaton UNESCO Geopark is szívén viseli a tanösvények, természetvédelmi területek rendezetten és tisztántartását.
Zöldülnének a fenntarthatóságért?
- Részletek
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozón elfogadott 17 cél közül a 11-es számú, Fenntartható városok és közösségek célkitűzés kapcsán hangzottak el előadások a Városiasodás és környezetvédelem a Balaton Régióban című konferencián, melyet Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezett meg Siófokon a közelmúltban. A rendezvényen résztvevők számos témában új ismeretekkel gazdagodhattak, többek között a zöld infrastruktúrában rejlő fenntartható megoldásokkal.
Maga a fogalom hazánkban még kevésbé ismert. Gerincét a zöldfelületek, vagyis a „zöld” elemek és a vízfelületek, vagyis „kék” elemek adják, mely kiegészítheti vagy esetenként kiválthatja a műszaki, azaz „szürke” infrastruktúra-elemeket (utak, csatornák, vezetékek és berendezések, épületek stb.). A zöld infrastruktúra azon az elven alapszik, hogy a területrendezésbe tudatosan beépítik a természet és a természeti folyamatok védelmét. A városi környezet visszakapcsolható az ökoszisztémába, amely számos értékes javat biztosít az emberi társadalom számára.
Zöld infrastruktúra szemléletű megközelítés a kulcsa a fenntartható földhasználatnak különösen a városokban, ahol rendkívül erős nyomás nehezedik a környezetre. A települési csapadékvíz gazdálkodásnak is hatékony eszköze lehet, mely egyben megújuló energiaforrás. A városi zöldterületek kismértékű átalakításával, a költséges infrastruktúra (pl. csapadékvíz elvezetés, árnyékolástechnika, mesterséges párologtatás) kiépítése helyett a természet által nyújtott olcsóbb, tartósabb megoldásokat vehetnénk igénybe, vagy kiegészíthetnénk vele a „szürke” infrastruktúra hálózatot. Az automata öntözőrendszereknél is az értékes ivóvíz helyett hasznosítható lenne a jó minőségű csapadékvíz.
A zöld infrastruktúra jelentősége többek között, hogy hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és csökkenti a szélsőségeket, a természeti katasztrófákkal, mint például az árvizekkel szembeni sebezhetőséget. Egy város fenntartható, természetes légkondicionáló hálózatának elemeit képezhetik a zöld infrastruktúra elemek, a növények, a vízfelületek, a vízáteresztő útburkolatok és az árnyékolást, légmozgást segítő szerkezetek, mely szerepet játszhat a légkondicionáló gépek használatának mérséklésében.
A zöldhomlokzat megköti a port és a légnemű szennyezőanyagokat. A zsúfolt nagyvárosokban és sűrű beépítésű városi szövetben, harcok folynak minden négyzetméterért, így ha nincs lehetőség a zöldfelületek vízszintes irányú bővítésére, akkor a függőleges felületek növényesítése lehet a megoldás, hogy egy élhetőbb környezetet teremtsünk.
A levélfelület oxigént termel, széndioxidot köt meg és a levegő nitrogéndioxid- és kéndioxid-mennyiségének csökkentésében is szerepet kap, ezzel javítja a levegő minőségét. Csökkenti a városi hősziget-hatást. A fehérre vakolt falhoz képest a déli zöldhomlokzatok közel 20°C-kal is csökkenthetik a felület hőmérsékletét. A zöldhomlokzat növényeinek levelei mozgó lamellaként működnek. Légmozgás jön létre, ami hűti a levegőt, a növény árnyékolóként a hőmérséklet csökkentésében is közreműködik. A hőhatás elleni védelem szempontjából a régi építésű épületeknél a lombhullató zöldhomlokzatok növényei téli lombtalan állapotukban az épületek faláig beengedik a nap melegét, míg nyáron zöldleveles állapotban azt távol tartva hűtenek. Növelik a falak élettartamát az UV-sugárzás és a csapadék káros hatásainak mérséklésével, ugyanakkor hagyják átszellőzni a falat.
A zöldtetők, vagyis a növényzettel borított födémek esetében a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak. A zöldtető által összegyűjtött csapadékvíz lecsökkenti a csatornahálózat által összegyűjtött csapadékvíz költségeit. A funkcionális előnyök mellett, a zöldtető egy dizájn elemmé is válhat, amely építészeti egyediséget nyújthat az épületnek.
A kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt. Kertészeti szempontból az extenzív zöldtető esetében 5-10 cm-es ültető közegbe ültetik a helyi klímában már bizonyítottan szárazságtűrő, ellenálló, évelő növényfajokat.
Intenzív zöldtetős megoldás esetén minimum 30 cm ültető közegtől akár a talajszinti kerttel megegyező tetőkert is kialakítható, így 1-1,5 m mély talaj esetén akár már kisebb fák is telepíthetők. A gondosan megválasztott növényzet nitrogén-dioxidot, szálló port, és egyéb légszennyező anyagokat köt meg, mentális és fizikai javulást hoz a városlakók számára, valamint az ingatlanpiacot is felpezsdíti, és megnöveli az ingatlanok értékét.
A zöld város egészségesebb, klímabarát környezet, mely
nek alapelemei a közparkok, közkertek, fasorok, vízparti zöldsávok és városi erdők hálózatai. A zöld gyűrűről a város meglévő nagy kiterjedésű zöldfelületeinek széles parksávokkal, fásított sétálóutcákkal és kerékpárutakkal való összekötéséből jön létre. A zöldhomlokzatok, zöldtetők, zöldített árkok a település belsejében, vagy zöld sávok a települések külső szegélyein mind segíthetik, hogy városaink fenntarthatóbb életterek lehessenek.
Bakony–Balaton Geopark területén Nemesvámos községben tudunk zöld infrastruktúrás beruházásról, melynek keretében Multifunkcionális Művelődési- és Faluközpontot hoztak létre, hangsúlyozva a természetes anyagok használatát, illetve a fenntartható, ökotudatos építészetet, bekapcsolódva ezzel a magyarországi Green City fenntarthatósági projektbe, valamint Balatonfüreden valósult meg a helyi uszoda extenzív zöldtető felülete közel 600 m2-en.
Felhasznált források:
http://magyarmezogazdasag.hu
http://www.eukn.eu
http://zoldtetokft.hu
http://www.nemesvamos.hu
http://www.zoldtetok.hu