Klíma kontra klíma - avagy felelősséggel jár a hűsölés

Részletek

Rögtön felmerül a kérdés, hogyan kapcsolhatók össze a klímaberendezések Földünk klímaváltozásával? Ezúttal a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság országos konferencia sorozatának veszprémi fórumáról hoztunk el néhány gondolatsort, mely rávilágít, miért vált sürgetővé a hűtő- és klímaberendezésekben használatos hűtőközegek, vagyis klímagázok felhasználásának 2018-as szigorított szabályzása.

Mindenekelőtt érdemes megemlítenünk, hogy a fluorozott üvegházhatású gázok, melyeket széles körben alkalmaznak hűtőközegként a klímaberendezésekben, a hűtőgépekben, és hűtőházakban, nem fordulnak elő a természetben, mesterségesen előállított ipari termékek. Ezeket az anyagokat R számmal jelölték (REFRIGERANT), és bár gázoknak nevezzük őket, de tartályban tárolva folyadék és gőz elegyet alkotnak.

1980-ra már egyértelműen világossá vált, hogy néhány halogénezett szénhidrogén, mint az R-12 (Freon-12) és R-22 (Freon-22) nagymértékben felelős a Föld ózonrétegének elvékonyodásáért, így előbbi használatát még 1995-ben betiltották, utóbbi pedig 2015-től került tiltólistára. Mára se telepíteni, se javítani nem lehet az ilyen hűtőközegű rendszereket EU-ban, de nagy valószínűséggel sok otthonban megtalálhatók régebbi (10-15 éves) berendezések, melyek még R-22-es hűtőközegűek.
Mivel a tiltott hűtőközegek utántöltése is tilos, ezért a meglévő berendezésekkel kompatibilis, ám a környezetvédelmi feltételeknek is megfelelő keverék hűtőközegek, ún. blendek megalkotása vált szükségessé. Ezek a klórmentes „utódok” kitűnően helyettesítik betiltott elődeiket.
Ezen a ponton fontos megemlíteni két mérőszámot, melyek az anyagok környezetre gyakorolt hatásról adnak tájékoztatást. Az ODP (Ozone Depletion) a hűtőközeg ózonlebontó képességére, a GWP (Global Warming Potential) a globális felmelegedésre gyakorolt hatás mértékére utal.
Az új keverékek között a legelterjedtebbek napjainkban az R404a, R410a és az R134a; ODP-jük 0, és GWP-jük sem túl magas a többi hűtőközeghez képest.

1992 júliusa óta tilos a hűtőközegeket – akár véletlenül akár szándékosan –a levegőbe engedni, vagy kommunális hulladékban elhelyezni. A klímagázokra vonatkozó új hazai szabályozás célja elsősorban arra szolgál, hogy csak azok a cégek és munkatársaik telepíthetnek és javíthatnak klímát, akik akkreditálták magukat a Hatóság adatbázisában és rendelkeznek környezetvédelmi szakvizsgával. Az adatbázis a fluortartalmú gázok forgalmát és felhasználását követi nyomon és ellenőrzi. Ezáltal próbálják meg valahogy ráncba szedni az elkanászodott klímás piacot, de végeredményét tekintve a környezettudatos magatartás kialakítása és a klímaváltozás mérséklése a cél.
A berendezés tulajdonosa ugyanis jogi felelősséget vállal azért, hogy az elhasználódott hűtőközeget szabályosan, engedéllyel rendelkező személlyel lefejteti és gondoskodik annak megfelelő kezeléséről, hasznosításáról.

A fő cél a regenerálás, ugyanis minden szennyező eltávolítható belőlük és gyári állapotú anyagot lehet újra előállítani. Ellenben a különböző fajtájú hűtőközegeket nem szabad egybefejteni, ugyanis utána már az újrahasznosítás rendkívül nehézkes. Kezelésükre, szállításukra a veszélyes anyagokra vonatkozó előírások vonatkoznak. Hulladékmenedzsment szempontjából az elégetés, vagyis végső ártalmatlanítása a legrosszabb alternatíva, hiszen az elkövetkezendő években a kvótahiány miatt az árak emelkedése várható.
Az már látszik, hogy a vegyiparnak igyekeznie kell, hogy 2020 januárjáig felmutasson valami olyan megváltó, új hűtőközeget, amelyik környezetbarát (GWP<150, ODP=0), veszélytelen, valamint műszaki paraméterei legalább olyan jók, mint a meglévő közegeké. A General Motors újfajta, hidroflouro-olefin hűtőközeget mutatott be HFO-1234yf jelzéssel, mely a becslések szerint 11 nap alatt lebomlik a Föld légkörében, szemben az R-134a 13 évig tartó lebomlásával.

Felhasznált irodalom:
http://www.hkvsz.hu
https://www.e-gepesz.hu
http://www.cecedhu.hu
http://inviair.hu
https://hu.wikipedia.org
https://www.cooltech.hu
http://nkvh.kormany.hu