Felbukkanó védjegyek – mit takar a FAIRTRADE, vagyis a méltányos kereskedelem védjegye

Bár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony–Balaton UNESCO Geopark a helyi termékek és termelők elkötelezett támogatója, ezúttal a 8. számú, Tisztességes munka és gazdasági növekedés, valamint a 12. számú Felelős fogyasztás és termelés ENSZ Fenntarthatósági Célkitűzésekhez fűződően, a méltányos kereskedelemről ejtünk szót. A Fairtrade, mint fogalom leginkább a fejlődő országokból származó élvezeti termékek kapcsán ismert.

Mivel a Fairtrade hazai viszonylatban nem tekint vissza több évtizedes múltra, így nálunk mondhatni még gyerekcipőben jár. Bár a magyarok érzékenysége relatíve magas, talán sokan még csak nem is hallottak a Fairtrade védjegyről.

Leggyakoribb Fairtrade termékek között szerepelnek a reggeli napindítóink. A kávé, a tea, a kakaó és a csokoládé többnyire a világ nehéz helyzetben lévő vidékekről érkeznek a boltok polcaira, sokszor számunkra elképzelhetetlen munkakörülmények és kizsákmányolás árán.
A méltányos kereskedelem egy jótékonysági kezdeményezés: a rövidtávú kereskedelmi érdeken túllépve, a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekszik segíteni. A Fairtrade minősítés lényege, hogy a hosszú távú fejlődés, a fenntartható termelés és az emberi jogok nevében több pénzt juttatnak vissza bizonyos termékek (kávé, tea, kakaó, csokoládé, banán, méz) esetében a fejlődő országok termelőinek. A magasabb felvásárlási árért cserébe a mozgalom – vagy inkább kereskedelmi szabvány – magas környezeti és szociális elvárásokat fogalmaz meg a termelőkkel szemben. A Fairtrade egyik alapelve ugyanis ez: a helyi közösségeket is fejleszteni kell a bevételekből, iskolaépítéssel vagy infrastrukturális beruházásokkal.

A Fairtrade termékek fogyasztói átlagosan 30–50%-kal többet fizetnek, de ezért általában jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. Az árak nyilvánvalóan nem hasonlítható az XXL-es kiszerelésű, „gazdaságos” termékekéhez, de nem feltétlenül magasabbak a megszokott márkáknál. Növekvő tudatosságunk ellenére többnyire nehezünkre esik saját fogyasztási szokásainkon változtatni, pedig minden egyes vásárlás számít, mellyel olyan döntést hozunk, ami rengeteg ember életére van hatással az élelmiszer-ellátási láncban.

A követelmények betartását a minősítő szervezetek rendszeresen ellenőrzik, cserébe a termelők és kereskedők a minősítő szervezet logóját marketingcélokra használhatják. A legelterjedtebb és „eredeti” a Fairtrade logó, melyek legszigorúbb emberjogi és környezeti követelményeknek felelnek meg, de már azzal is sokat tehetünk az ügyért, ha az olcsóbb UTZ címkés termékeket választjuk, mely hasonló célkitűzéseket tartalmaz, de nem ír elő minimum árat a farmerek termékeiért.
Biztató jel azért, hogy a bioboltokon kívül már legalább 10 különböző nagykereskedő forgalmaz Fairtrade termékeket; és ha a fogyasztó tájékozott, döntésképes, átérzi választásainak horderejét, és megteheti, akkor a maga szintjén felelősen választhat.

Felhasznált irodalom:
http://tudatosvasarlo.hu
http://www.origo.hu
http://www.fairtrade.org.uk

A fenntartható turizmus nemzetközi éve lesz 2017

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a jövő évet a „Fenntartható turizmus a fejlődésért nemzetközi évének” nyilvánította. Döntésével a nemzetközi turizmus jelentőségét, kiváltképp az emberek közötti megértés elősegítésében játszott szerepét ismeri el. A nemzetközi turizmus révén fokozottan ráirányul a figyelem a különböző civilizációk gazdag örökségére, nagyobb megbecsülésben részesülnek az eltérő kultúrák értékei és ezáltal a béke is erősödik a világban. A nemzetközi év célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható turizmus szerepére a döntéshozók és a nagyközönség körében, egyúttal minden érintettet arra sarkalljon, hogy együttműködésük által a turizmus pozitív változások elősegítője legyen.

A Nemzetközi Év logójában a pitypang a Földet jelképezi, ahol az emberek – mint a magok – fenntartható, tiszta és felelősségteljes módon utaznak. Az utazás során ezek a magok kapcsolódnak másokhoz a tudás és a kultúra révén, így jobb jövőt építenek. Ezek azok az alapvetések, amelyek a Nemzetközi Évet inspirálták és ennélfogva az Európai Geopark Hálózat is ezt szeretné elérni az együttműködés révén.

Az Európai Geopark Hálózat (EGN) a „Fenntartható turizmus a fejlődésért nemzetközi éve, 2017” Ezüst Partnere. Az ENSZ ezen kezdeményezése segítségével, melyet a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) irányít, Európa 69 UNESCO Globális geoparkja fenntartható turisztikai fogadóterületként jelenik meg a nemzetközi turizmuspiacon, hogy népszerűsítse az UNESCO Globális Geoparkok közösségét és új kapcsolatokat építsen a turizmuspiaccal.

A tematikus év során az EGN-tag geoparkok által szervezett nemzetközi konferenciák, fesztiválok, képzések, vásárok és az Európai Geoparkok Hete programsorozat révén – melyet kontinensünk minden UNESCO Geoparkjában egy időben, május–június fordulóján tartanak meg – a geoparkok a fenntartható turizmust igyekeznek erősíteni, ráirányítani az érintettek, köztük a turisták figyelmét a turizmus társadalomra és környezetre gyakorolt hatásaira, és arra, hogyan járulhat hozzá a felelősségteljes turizmus a fenntartható fejlődéshez.

A Fenntartható Turizmus Nemzetközi Éve a következő öt kulcsterületen mutatja be a turizmus szerepét:

1. Inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés
2. Társadalmi integráció, foglalkoztatás, a szegénység csökkentése
3. Hatékony erőforrás-felhasználás, környezetvédelem és klímaváltozás
4. Kulturális értékek, sokszínűség és örökség
5. Kölcsönös megértés, béke és biztonság

Rövid promóciós videofilm az Európai Geopark Hálózat geoparkjairól: https://www.youtube.com/watch?v=U5x8ylbsjgI&feature=youtu.be

Élet az üvegházban. Készülnek a Megyei Klímastratégiák.

A 13. számú ENSZ Fenntarthatósági célkitűzéshez kapcsolódik jelen cikkünk, a hazánkat is érintő klímaváltozásról, és a Megyei Klímastratégiák kidolgozásának fontosságáról.
Mi is az üvegházhatás, amely klímánk megváltozásához, a globális felmelegedéshez vezet? Dióhéjban, a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) elégetésekor keletkező széndioxid (CO2) a légkörbe jutva úgy viselkedik, mint az üvegház, beengedi a Föld légkörébe a napsütést, de a keletkezett meleget bent tartja, mely veszélyes mértékű klímaváltozás felé sodor minket.

A klímaváltozás enyhítésére tett intézkedések globális „közjószágnak” minősülnek, így Magyarországon is az államigazgatási szervek felügyelik az ezzel kapcsolatos tevékenységet. A klímaváltozás nem kifejezetten környezetvédelmi kihívás, sokkal inkább egy komplex közgazdasági probléma.
Az egész országban megkezdték a Megyei Klímastratégiák kidolgozását. A cél a megye területén működő intézmények és szakemberek bevonása a megelőzés, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó képesség javítása, és a helyi viszonyokhoz illeszkedő, megvalósítható stratégia. A klímastratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintett célcsoportok tájékoztatása és szerepvállalása. Ugyanakkor fel is kell készülnünk azokra a változásokra, melyeket megelőzni már nem tudunk.

Földünk klímája az elmúlt tízezer évben a földtörténeti előzményekhez képest szokatlanul stabil volt. A 21. század emberének viszont új kihívással kell szembenézni.  A folyamatok az egész Föld klímájára kiterjednek. Megváltoztak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok, egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek és ehhez kapcsolódóan csökken a hozzáférhető ivóvíz és élelmiszer mennyisége. A talajvízszint egyre mélyebbre húzódik, ami megnehezíti az öntözést. Mindent elsöprő viharok, árvizek, hőség és aszály, vagy tomboló erdőtüzek pusztítják Földünket.

De valójában nem a természettel kell szembeszállnunk, hanem a fogyasztói társadalom természetellenes értékrendjével, a termelés, a fogyasztás és a kibocsátás egyre növekvő örvényével. Tudatosodnia kell annak, hogy az eddigi fogyasztási szokásaink nem lesznek a jövőben fenntarthatók.
Probléma, hogy a lakosság kevésbé ismeri az éghajlatváltozás magyarországi hatásait. Hallottak ugyan a sarki jég és a hósapkák olvadásáról, de a hazánkat is érintő aszályt és elsivatagosodást kevesebben ismerik.
Felhasznált források:
http://www.klimabarat.hu
http://www.vpmegye.hu
http://www.met.hu
https://www.mediaklikk.hu

 A cikket rövidesen folytatjuk további érdekességekkel!

Füstölgő gondolatok a dugóban: Autómentes Nap (szeptember 22.)

Fenntartható városok és közösségek című, 11. számú ENSZ célkitűzéshez kapcsolódik jelen cikkünk, mely a közelgő Autómentes Nap kapcsán született. Az Európai Mobilitási Hét fő célja a környezetbarát és fenntartható városi közlekedés népszerűsítése az autózás helyett.
Már nem csak a főváros „kiváltsága” a reggeli és délutáni erős városi forgalom. Lassan megszokássá válik a reggeli várakozás, araszolgatás és idegeskedés a forgalmi dugóban. Mégis csináljuk. Az utakon közlekedő autók száma folyamatosan növekszik, ami a városlakók életminőségének csökkenését hozza magával (zaj- és levegőszennyezettség, balesetek, stressz).

A fenntartható közlekedés három fő ága a közösségi közlekedés, a kerékpározás és gyaloglás.          
  

Kicsiben, de mindannyian tehetnénk a változásért. Természetesen nem mindenkinek van lehetősége autóról kerékpárra váltani. Ebben az esetben a célcsoportot elsősorban azok jelentik, akik legfeljebb 5 km-re laknak a munkahelyüktől. A kerékpározás az „élhető város” koncepció szerves része. A kerékpár hely- és energiatakarékos, és nem okoz sem zaj-, sem légszennyezést. A kerékpározás hozzájárul a fenntartható mobilitás megteremtéséhez, továbbá hatékony és nem utolsó sorban egészséges.

 
Persze ehhez szükséges lenne egyéb változásokra is, mint a közforgalmú terület újrafelosztása úgy, hogy az a gyalogosokat, a kerékpárosokat vagy a közösségi közlekedést hozza előnybe (pl. szélesebb járdák, új kerékpár- vagy buszsáv kialakítása, új forgalomcsökkentő intézkedések, sebességkorlátozások). Fontos lépés lenne, a kerékpárút-hálózat és a hozzá kapcsolódó létesítmények fejlesztése (bővítések, felújítás, kitáblázás, kerékpártárolók és kerékpárkölcsönzők).

Sokan csak a kényelem miatt választják az autót a közösségi közlekedés helyett. Persze ehhez olyan színvonalú közösségi közlekedést kell biztosítani, hogy átüljenek az emberek az autókból a közösségi járművekbe.
Még ha az Autómentes Nap egy évben csak egy napig tart is, és csak egy utópisztikus álom az autómentes város, mégis fontos célja, hogy ösztönözze a felelős autóhasználatot, így azok is hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb városi környezet létrehozásához, akiknek munkájukból kifolyólag mindenképpen autóval kell közlekedniük. Kiemelt cél az egy autóra jutó utasok számának növelése. Az „egy autóban egy ember” trendet látva cseppet sem meglepő az utak csúcsidei telítettsége.
Az Európai Mobilitási Hét és az Autómentes Nap célja, hogy a közlekedési módok használati aránya a fenntartható közlekedési módok javára változzon, mely mozgásszegény életmódunkban is jelentős javulást hozhat.

Ha alapos önvizsgálatot tartunk, rájöhetünk, hogy sokszor indokolatlan estekben is a slusszkulcs után nyúlunk. Pedig egy „egészségügyi séta” csak a javunkra válhat, ha gyalogosan, vagy biciklivel átdöcögünk a közeli szupermarketbe. A szabadidős tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy felfedezzük a várost egy egészen más szemszögből, mint a rohanó forgalomban.
Ezeken a rendezvényeken lehetősége nyílik a városoknak, hogy szemléletformálással és a városlakók tájékoztatásával változást idézzenek elő az emberek magatartásában, és fenntarthatóbb közlekedési stratégiát próbáljanak közös erővel kialakítani.

Az idei Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap fő témája a tisztább közlekedési módok előnyeinek hangsúlyozása. Az érdeklődők megismerhetik a környezetbarát járműveket. Ilyenek közt tartják számon az elektromos, a hibrid, a gázüzemű (NGV), a cseppfolyósföldgáz-meghajtású (LPG) és a biogáz-meghajtású járműveket. A közös autóhasználatot és a telekocsis utazási lehetőségeket is egyre inkább a köztudatban kéne elültetnünk.

A Bakony–Balaton UNESCO Geoparkot alaító és fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) idén harmadjára vesz részt foglalkoztató játékokkal Balatonalmádiban, az Autómentes Napon. Nekünk is fontos, hogy geoparkunk városai élhetőbb közösségi terek legyenek. Szervezünk autómentes geotúrákat és hangsúlyozzuk, hogy számtalan felfedezni való természeti kincset és értékek ismerhetünk meg a lakóhelyünk közelében is, az autóhasználatot minimálisra csökkentve. A BfNPI munkatársai a közös autóhasználatot és a telekocsis utazási lehetőséget megvalósítva próbálnak példát mutatni.
                                                                                                                   Kép forrása: https://elektromosautok.com/

Kép forrása: http://www.focus.de

Felhasznált forrás: http://emh.kormany.hu/