Zöldülnének a fenntarthatóságért?

Részletek

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozón elfogadott 17 cél közül a 11-es számú, Fenntartható városok és közösségek célkitűzés kapcsán hangzottak el előadások a Városiasodás és környezetvédelem a Balaton Régióban című konferencián, melyet Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezett meg Siófokon a közelmúltban. A rendezvényen résztvevők számos témában új ismeretekkel gazdagodhattak, többek között a zöld infrastruktúrában rejlő fenntartható megoldásokkal.

Maga a fogalom hazánkban még kevésbé ismert. Gerincét a zöldfelületek, vagyis a „zöld” elemek és a vízfelületek, vagyis „kék” elemek adják, mely kiegészítheti vagy esetenként kiválthatja a műszaki, azaz „szürke” infrastruktúra-elemeket (utak, csatornák, vezetékek és berendezések, épületek stb.). A zöld infrastruktúra azon az elven alapszik, hogy a területrendezésbe tudatosan beépítik a természet és a természeti folyamatok védelmét. A városi környezet visszakapcsolható az ökoszisztémába, amely számos értékes javat biztosít az emberi társadalom számára.

Zöld infrastruktúra szemléletű megközelítés a kulcsa a fenntartható földhasználatnak különösen a városokban, ahol rendkívül erős nyomás nehezedik a környezetre. A települési csapadékvíz gazdálkodásnak is hatékony eszköze lehet, mely egyben megújuló energiaforrás. A városi zöldterületek kismértékű átalakításával, a költséges infrastruktúra (pl. csapadékvíz elvezetés, árnyékolástechnika, mesterséges párologtatás) kiépítése helyett a természet által nyújtott olcsóbb, tartósabb megoldásokat vehetnénk igénybe, vagy kiegészíthetnénk vele a „szürke” infrastruktúra hálózatot. Az automata öntözőrendszereknél is az értékes ivóvíz helyett hasznosítható lenne a jó minőségű csapadékvíz.

A zöld infrastruktúra jelentősége többek között, hogy hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és csökkenti a szélsőségeket, a természeti katasztrófákkal, mint például az árvizekkel szembeni sebezhetőséget. Egy város fenntartható, természetes légkondicionáló hálózatának elemeit képezhetik a zöld infrastruktúra elemek, a növények, a vízfelületek, a vízáteresztő útburkolatok és az árnyékolást, légmozgást segítő szerkezetek, mely szerepet játszhat a légkondicionáló gépek használatának mérséklésében.

A zöldhomlokzat megköti a port és a légnemű szennyezőanyagokat. A zsúfolt nagyvárosokban és sűrű beépítésű városi szövetben, harcok folynak minden négyzetméterért, így ha nincs lehetőség a zöldfelületek vízszintes irányú bővítésére, akkor a függőleges felületek növényesítése lehet a megoldás, hogy egy élhetőbb környezetet teremtsünk.

A levélfelület oxigént termel, széndioxidot köt meg és a levegő nitrogéndioxid- és kéndioxid-mennyiségének csökkentésében is szerepet kap, ezzel javítja a levegő minőségét. Csökkenti a városi hősziget-hatást. A fehérre vakolt falhoz képest a déli zöldhomlokzatok közel 20°C-kal is csökkenthetik a felület hőmérsékletét. A zöldhomlokzat növényeinek levelei mozgó lamellaként működnek. Légmozgás jön létre, ami hűti a levegőt, a növény árnyékolóként a hőmérséklet csökkentésében is közreműködik. A hőhatás elleni védelem szempontjából a régi építésű épületeknél a lombhullató zöldhomlokzatok növényei téli lombtalan állapotukban az épületek faláig beengedik a nap melegét, míg nyáron zöldleveles állapotban azt távol tartva hűtenek. Növelik a falak élettartamát az UV-sugárzás és a csapadék káros hatásainak mérséklésével, ugyanakkor hagyják átszellőzni a falat.

A zöldtetők, vagyis a növényzettel borított födémek esetében a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak. A zöldtető által összegyűjtött csapadékvíz lecsökkenti a csatornahálózat által összegyűjtött csapadékvíz költségeit. A funkcionális előnyök mellett, a zöldtető egy dizájn elemmé is válhat, amely építészeti egyediséget nyújthat az épületnek.
A kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt. Kertészeti szempontból az extenzív zöldtető esetében 5-10 cm-es ültető közegbe ültetik a helyi klímában már bizonyítottan szárazságtűrő, ellenálló, évelő növényfajokat.

Intenzív zöldtetős megoldás esetén minimum 30 cm ültető közegtől akár a talajszinti kerttel megegyező tetőkert is kialakítható, így 1-1,5 m mély talaj esetén akár már kisebb fák is telepíthetők. A gondosan megválasztott növényzet nitrogén-dioxidot, szálló port, és egyéb légszennyező anyagokat köt meg, mentális és fizikai javulást hoz a városlakók számára, valamint az ingatlanpiacot is felpezsdíti, és megnöveli az ingatlanok értékét.

A zöld város egészségesebb, klímabarát környezet, melynek alapelemei a közparkok, közkertek, fasorok, vízparti zöldsávok és városi erdők hálózatai. A zöld gyűrűről a város meglévő nagy kiterjedésű zöldfelületeinek széles parksávokkal, fásított sétálóutcákkal és kerékpárutakkal való összekötéséből jön létre. A zöldhomlokzatok, zöldtetők, zöldített árkok a település belsejében, vagy zöld sávok a települések külső szegélyein mind segíthetik, hogy városaink fenntarthatóbb életterek lehessenek.

Bakony–Balaton Geopark területén Nemesvámos községben tudunk zöld infrastruktúrás beruházásról, melynek keretében Multifunkcionális Művelődési- és Faluközpontot hoztak létre, hangsúlyozva a természetes anyagok használatát, illetve a fenntartható, ökotudatos építészetet, bekapcsolódva ezzel a magyarországi Green City fenntarthatósági projektbe, valamint Balatonfüreden valósult meg a helyi uszoda extenzív zöldtető felülete közel 600 m²-en.

Felhasznált források:
http://magyarmezogazdasag.hu
http://www.eukn.eu
http://zoldtetokft.hu
http://www.nemesvamos.hu
http://www.zoldtetok.hu