Klímaváltozás Magyarországon

Részletek

A 13. számú ENSZ Fenntarthatósági célkitűzéshez kapcsolódik ismét ez a cikkünk, elsősorban pedig a hazánkat is érintő klímaváltozásról ejtünk néhány szót.
A mindennapi életünkben évszakról évszakra érezni lehet, hogy a klímaváltozás – amelyet már több, mint 40 éve kutatnak – elkezdődött. Évről-évre szokatlanabb és az időszakhoz nem illő jelenségek tanúi vagyunk. Ez az éghajlatváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolni fogja nem csak a napi életvitelünket, közösségi szokásainkat, hanem többek között a mindennapi tevékenységeinken át az ipari és mezőgazdasági termelést, a vízgazdálkodást, az erdő-, és tájgazdálkodást is.

Hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakemberei a 20. századot is felölelő adatbázis segítségével végeznek kutatásokat a klímaváltozásával kapcsolatban. A legfontosabb meteorológiai elemek, elsősorban hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változásai alapján ez a folyamat Magyarországon is kimutatható.

A kutatások alapján egyértelműen gyakoribbá váltak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, hideg szélsőségek pedig ritkábban léptek fel. Kevesebb a csapadékos nap, a tartós szárazsággal járó időszakok hossza pedig megnövekedett. A napi csapadékintenzitás nagyobb, különösen nyáron, ami arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok formájában hullik.

A Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás becslésére hazánkban négy regionális klímamodell áll rendelkezésre. Az emberi tevékenység folyamatos növekedésével a modellek a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé válását jelzik, ami a hideg szélsőségek ritkábbá válásával párosul.

A csapadék esetében elsősorban az évszázad végére egyértelműek az előrejelzések, a csapadékesemények száma összességében várhatóan csökkenni fog. A nagyobb, intenzívebb csapadékok előfordulása, viszont különösen ősszel növekedni fog. A nyári száraz időszakok pedig várhatóan hosszabbra nyúlnak, ez azért kedvezőtlen, mert jellemzően a tavaszi és nyári időszakban lenne szükség a csapadékra, tehát a vízmérleg hazánkban romlik. A globális hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan csökken azon időszakok aránya, amikor hó esik a mérsékeltövi területek nagy részén és több lesz az esőt hozó időszak. Ez a Kárpát-medencében is így van, kimutathatóan, jelentősen csökkent akár a hótakaró időtartama, akár a havas napok száma is az elmúlt évtizedekben. A csapadék és a hőmérséklet változásának másik fontos hozadéka az, hogy a csökkenő vízbevétel és a növekvő párolgás együttesen lecsökkenti a talaj nedvesség-készletét, és jelentősen lecsökkenti a lefolyást is. Tehát kevesebb vízzel számolhatunk akár folyóvízben, akár talajvízben gondolkodunk is, de ugyanez a helyzet a tavak vízkészletével is.

Például a Balaton esetében hosszú időszak átlagában, csökken a vízbevétel és növekszik a párolgás, tehát annak ellenére, hogy egy-egy évben a siófoki zsiliprendszerrel szabályozva magasan tud állni a tó vízkészlete, összeségében a csökkenés valószínű.
A felmelegedés tehát Magyarországot is érinti. Az előbbieket látva elmondhatjuk, hogy az itteni gazdaságot elsősorban a vízhiány fogja befolyásolni, hiszen hőmérséklet és napfénytartam elegendően rendelkezésre fog állni. Ha igazak az előrejelzések és összességében romlik a vízmérleg, mert kicsit kevesebb víz lesz és nagyobb lesz a párolgás, ráadásul a kevesebb víz éppen akkor hiányzik jobban nyáron, amikor kevesebb csapadékot kapunk, mint ez idáig, amit a téli víztöbblet kevéssé tud ellensúlyozni. Ez a folyamat a természetes növénytakarót is hátrányosan érinti, hiszen valószínűleg megsüllyed a talaj nedvességkészlete, alacsonyabbra kerül, és a talajvíz is süllyedhet. A hőmérséklet emelkedése közvetlenül az emberi egészségre is kedvezőtlen hatást gyakorol, a napfénytartam növekedése önmagában kedvező, azonban az ultraibolya sugárzásnak az erősödéséhez vezet, ami az emberre nézve kedvezőtlen.

A tavalyi évben megalakult Veszprém Megyei Klímastratégia által pont ezekre a folyamatokra keresik a választ, ugyanis a szélsőséges események és kockázatok helyi azonosítására részletes éghajlati információkra és azokon alapuló hatásvizsgálatokra van szükség.

A cikk első részét itt olvashatják:http://www.geopark.hu/home/bakony-balaton-geopark/fenntarthatosag/2221-elet-uveghazban-klimastrategiak

Források:
Veszprém Megyei Klímastratégia
www.met.hu