Az ember által használt Balaton

Természetvédelmi rendezvény a Balaton régióban - 2019. június 5.

Az Európai Fenntarthatósági Héthez kapcsolódóan, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében rendezték meg Csopakon a természetvédelmi rendezvény a Balaton régióban című konferenciát. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a vízgyűjtőgazdálkodási tervek felülvizsgálatáról, a vízparti sáv és az épített környezet egyensúlyáról, a Balaton parti sáv építési, építészeti szabályozásáról, a halgazdálkodás, horgászat természetre gyakorolt hatásairól, a természetvédelmi kérdések megjelenéséről a környezeti oktatásban, valamint a lakott területen megjelenő vadállatok, élőlényekkel való együttélés és a gyakorlati madár- és állatvédelem kérdéseiről.

Az előadók az egyes szakterületeket érintve a Balaton mindennapjait alapvetően meghatározó és befolyásoló folyamatokról, tevékenységről, beavatkozásokról és fejlesztésekről nyújtottak átfogó és igen részletes képet.

Az egyik nagy érdeklődésre számot tartó téma volt a Balaton üzemi vízszintjének megemeléséből, illetve a tómeder folyamatos kotrásának műszaki kivitelezéséből fakadó problémakör, melyekbe Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere nyújtott betekintést. A tó jelenlegi üzemi vízszintje 2019 januárjától, a jogerőssé vált vízjogi engedély alapján 120 cm, ez az érték kb. 20 év alatt 20 cm-t növekedve érte el a mai szintet. Ez számos gondot okoz a települési vízelvezető műrendszereknek, így part menti településeknek.

Szó esett a Balaton horgászati szempontú vizsgálatáról, illetve magáról a horgászati tevékenységről. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, Szári Zsolt elődásában hallhattunk arról, hogy a Balaton már csak erős korlátok között értelmezve tekinthető természetesnek, elsősorban a partmenti vizenyős területek és a Kis-Balaton – tehát a nagy és egybefüggő halszaporodó helyek – leválasztása, valamint az üzemszerű, műszaki vízszintszabályozás miatt. Az érintett vízügyi szakemberek és a halgazdálkodás megjelent képviselőinek egyöntetű, közös álláspontja, hogy a Balaton vízminősége a kisebb térfogatú, lokális, és magas szervesanyag tartalmú, rosszabb vízminőségű mederrészek ellenére határozottan jó, és folyamatosan javul. Szári Zsolt kiemelte, hogy mindezek ellenére a markánsan növekvő, és komoly turisztikai potenciált jelentő, külföldi gyökerű horgászturizmus miatt is, halgazdálkodási szempontból több szerves anyag lenne üdvös a tóban, hangsúlyozva annak tudomásul vételét, hogy a víztest szervesanyag taralmának csökkenése jelenleg előbbre való érdek.

A konferencián felszólalt Kolossa József építesz, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője, aki részletesen beszámolt a Kormányzat Balatont érintő terveiről, a vízparti rehabilitációról, a balatoni arculati kézikönyvről és a Balatoni Főépítész státusz létrehozásáról.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot (BfNPI) dr. Kopek Annamária képviselte, aki előadásában a nemzeti parkot, az igazgatóság kiemelt tevekénységeit, látogatóhelyeit, illetve annak szervezeti keretében működő Bakony–Balaton UNESCO Geoparkot mutatta be.

Záróakkordként két prezentációt hallhattunk: Varga Júlia a gyakorlati madármentésről, Fischer József BfNPI őrszolgálatvezető pedig a lakott területeken egyre fokozót vadjelenlétről tartott előadást. Az Európa-szerte érzékelhetően is egyre fokozódó vadjelenlét és az érintett lakosság egyértelműen hanyag magtartása sok problémához vezet olyan településrészeken, ahol a vadászati tevekénység jogszabályban tiltott. Ezt a komoly problémát minden bizonnyal jogszabályok jelentős módosításával és az érintettek szorosabb bevonásával, valamint a jelenleginél jóval aktívabb és jelentőségteljesebb szemléletformálással lehetne mérsékelni.

Ancsin Gergely