Termőföldről egyenesen a szemétdombra?!- Mitől számít környezetterhelésnek az élelmiszer-pazarlás

Részletek

Az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontjához kapcsolódva született ez a cikkünk, melynek célja többek között az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladék felére csökkentése a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, valamint az élelmiszerveszteség csökkentése a termelési és ellátási láncok mentén.

Világszerte egyre nagyobb méreteket önt a túlfogyasztással együtt az élelmiszer-pazarlás is, ezzel párhuzamosan pedig egyre többet beszélünk erről a nagyon is valós, adatokkal igazolható jelenség megoldási lehetőségeiről. A fenntarthatósági szempontok mellett igen komoly etikai kérdéseket is feszeget ez a probléma. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Az ételhulladékok által bele se gondolunk, de olyan értékes erőforrásokat is pazarolunk, mint a víz, vagy a napenergia. Ráadásul káros hatással van a környezetünkre is, ugyanis a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO₂ termelődésével jár.

Egy Európában végzett felmérésből tudjuk, hogy az is gondot okoz, hogy a lakosság csupán fele tudja, hogy pontosan mit jelent a „minőségét megőrzi”, vagy a „fogyasztható” dátum a termékeken.

Alapvető különbség, hogy a „fogyasztási idő” megnevezést a gyorsan romló ételekre használják, például a húsáru, a tejtermékek és a tojás, azonban elmondható, hogy 5-10 nappal a tényleges fogyaszthatósági időt megelőző dátumot tüntetik fel, viszont a felhasználás ezután csak a fogyasztó saját felelősségével történik.

A "minőségét megőrzi" idő kifejezés, pedig olyan élelmiszereken szerepel, melyek az adott dátum után veszítenek élvezeti értékükből, ilyenek például a kekszek és a konzervek, ezek a megnevezett dátum után gyártói garanciával nem rendelkeznek, azonban ez nem azt jelenti, hogy ezután nem fogyaszthatóak.

Hazai szinten is kimutatható ez a jelenség. Egy 2017-es Földművelésügyi Minisztérium által közölt adat szerint fejenként kb. 68 kilogramm, azaz összesen mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente Magyarországon, ami 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő. Az élelmiszerhulladék hazánkban is több forrásból származhat, melyből 41%-os aránnyal a fogyasztói felesleg adja a legnagyobb mennyiséget, ezután jön a gyártói felesleg 39%-a, vendéglátásból 15%, míg kereskedelemből 5% hulladék kerül ki.

Feltehetjük a kérdést, ha törvényszerűen főzés és étkezés közben keletkezik élelmiszer-hulladék, ezekkel mégis mit kezdjünk, mi lehet a megoldás?

Hazánkban a kereskedelmi pazarlás csökkentésének érdekében már évek óta hatékony kampányok futnak a hiper- és szupermarketek esetében, több nagy élelmiszerlánc is vállalja, hogy az el nem adott termékeiket különböző utakon eljuttatják a rászorulóknak. Egyik ilyen út lehet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, mely 2005 óta végzi folytatja áldásos munkáját, céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítsék a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését Magyarországon. A szervezet csak 2017-ben 8.000 tonna még felhasználható élelmiszert mentett meg, és sok kereskedelmi lánccal együtt küzdenek ezért a célért.

A vendéglátóhelyeken kidobott ételek ellen, pedig mi magunk tehetjük a legtöbbet, nyugodtan csomagoltassuk el mindig az ételt, ez manapság már egyáltalán nem ciki, sőt büszkék lehetünk magunkra, hogy környezettudatosan élünk.

Cikkünk folytatásában majd egy-két megoldást mutatunk meg, többek között a háztartási ételhulladékok problémájára, például megismerhetitek, hogy miért a csúnya zöldségeké a jövő,  mit kezdhetünk a másnapos kenyérrel és hogyan főzhetünk a konyhai hulladékból vagy, hogy lesz belőle műtrágya…

Forrás: greenfo.hu; tetplatform.hu; maradeknelkul.hu; europarl.europa.eu; szelektalok.hu