Hanuka Kővágóörsön

 

Áll egy igazán különleges épület Kövágóörs keleti, kiemelkedő részén, ez a Kővágóörsi zsinagóga. Több szempontból is unikális az épület: hazánk kistelepülésein megmaradt zsinagógák közül jól eséllyel ez az egyetlen a Bakony–Balaton vidékén (kivétel a kivételek között a nagyvázsonyi zsinagóga, amely jelenlegi formájában valószínűleg csak részeiben tartalmazza az eredeti épületet). Külön figyelemre méltó, hogy az említett kevés taggal bíró halmazból még kevesebbek egyike, amely még eredeti architektúrájában maradt meg. És mindezt még megfejeli az tény, hogy helyi vöröskőből (tudományos nevén: Balaton-felvidéki Homokkő Formáció) emelték, ami tényleg egyedülivé teszi a Föld nevű bolygón.

regen egyben 700
Fotó: Fortepan / Gazda Anikó, kalizsinagoga.hu

A források alapján Kővágóörsön már a középkorban jelentős izraelita közösség élt. A Magyar Zsidó Lexikon szerint 1929-ben a 2120 fő kővágóörsi lakosból 140 fő volt izraelita vallású. A helyi hitközség 1778-ban alakult, alapítók és az első elöljárók Koblenczer Ignác, Schlesinger József, Bród Ignác, Told Simon és Schwartz Jakab voltak. Első rabbija pedig Pfeifer Zélig Lébi volt, aki 1868-ban hunyt el. A hitközséghez kilenc környékbeli település tartozott, köztük Tapolca is, ahol nagyobb számú zsidó közösség élt. A 19. század végén Tapolcán kiépült a vasút és az iparosodás is erősebben jelentkezett itt, ami miatt Kővágóörs jelentősége csökkent, a környék hitközségei közül is a tapolcai lett a jelentősebb. A szent iratok Kővágóörsről a II. világháború előtt átkerültek Tapolcára. A II. világháború idején a helyi zsidóságot elhurcolták, a források szerint egyik holokauszt túlélő sem települt vissza Kővágóörsre.

regen egyben 02 700
Fotó: balatoniromok.blogspot.hu, balaton.hu

A kővágóörsi zsinagóga valószínűleg az 1820-as években épült. „A dombon lévő terület a Kővágóörsi Ortodox Zsidó Hitközséghez tartozott az egész infrastruktúrával, rabbi házzal együtt, amely azért volt különleges, mert abban az időben Kővágóörs abszolút régiós központnak számított. Mai fejjel talán furcsa elképzelni, de akkor még a városiasodás nem indult el, így a környező települések zsidó lakosságának központja is itt volt, ezért épült itt zsinagóga, rituális fürdő, volt zsidó iskola és zsidó oktatás és kóser vágás is két helyen a faluban” - fejtette ki egy interjúban Jusztin Ádám a zsinagógát megmentő civil szervezet, a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány vezetője. Visszatérve az épülethez: a női karzat feljáratát is rejtő előépítmény az 1880-as évekre készülhetett el, ahogyan a belső festés is. Az épület bejáratából a fő térbe jutunk, amelyben nyomokban még ma is látható a kékes, márványos festés, a mennyezeti szekkók, valamint a négy, mára olvashatatlanná vált felirat.

napjainkban egyben 700
Fotó: Kővágóörsi zsinagóga Facebook oldal

A II. világháború vége óta üresen álló zsinagóga a '60-as években – szinte bevált szokás szerint –  előbb ÁFÉSZ raktár, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács tulajdona lett. Az 1980-as években került magántulajdonba, és több tulajdonosváltáson is átesett, majd 1985-ben műemlékké nyilvánították, ám a tulajdonosokat nem sikerült rábírni az épület állagának megóvására, így az évről évre egyre romosabb állapotba kerül. A zsinagógával azonos telken állt a rabbi háza, amelyet valamikor az 1960-70-es években lebontottak.

chanuka egyben 700
Fotó: Kővágóörsi zsinagóga Facebook oldal

A klinikai halál állapotába került több száz éves, értékes és egyedi épület életében 2020 februárjában új fejezet kezdődött: hosszas jogi procedúra után végre a Káli medence zsinagógája Alapítvány tulajdonába került. A civil szervezet célja végtelenül egyszerű és tiszta: „az épület eredeti funkciójának betöltése, tehát zsinagógaként való továbbélése, felújítása”. Azóta megtisztították és rendbe rakták az épület környékét, elbontották a drótkerítést és életet hoztak az egykori romok közé: közösségi rendezvényket, kiállításokat és az épület eredeti funkciójához méltóan szakrális eseményeket is szerveznek. Idén – az ujjászületés óta – negyedszerre lobbant fel a láng a fények ünnepén, a hanukán.

Forrás: termeszetjaro.hu, helloveb.hu, kalilzsinagoga.hu