A Christkindl spiel

Részletek

Írta: Ancsin Gergely

A Christkindl spiel egy valóban egyedi színfoltja geoparkunk – szerencsére – élő kulturális örökségnek.  Ez egy a reformáció idejéből származó karácsonyi énekes népszokás, egy Betlehemes játék, amelyet a XVIII. században betelepített németek  őriznek és éltetnek a Bakony és Balaton-felvidék németek lakta településein mind a mai napig. A népszokás Luther Márton nevéhez fűződik, aki a reformáció idején terjesztette el azt a szokást, hogy a christkindl-játékban résztvevők házról házra járnak, elviszik a karácsonyfát a családoknak, és a kis Jézus, azaz a Christkindl megszületésének örömhírét hirdetik. Emellett karácsonyi ajándékot is adtak a család minden tagjának. A drámai elemekkel tarkított népszokást Christkindl, Christkindl- játék, Christkindl-Spiel és Krisztkindli néven is ismerik, ez utóbbi változat talán a legelterjedtebb köznyelvi változat. Magát a Christ-Kindl szót egy bizonyos Benedict Wilhelm Zahn (1738-1819) nürnbergi ügyvéd, történész, hivatalnok találta ki és használta szólásjegyzékében.

Ma – a nem magyarországi – német nyelvterületen már csak a Christkindlmarkt, a karácsonyi vásár rendezvénye őrzi a szokás egy elemét, miszerint az adventi vásárt a Christkind nyitja meg. Ezt általában egy aranyszínű, szárnyakkal ellátott ruhába öltözött szőke hajú leány alakítja.

A máig élő Krisztkindli játékban a szereplők életkora, öltözéke, a viselt kiegészítők és ruhadíszítések és a mellékszereplők száma településenként eltérő lehet, de jellemzően 8–15 év közötti gyereklányok vesznek benne részt és a főszereplők minden esetben ugyanazok: a Hírnök, az Angyal, Mária és a Christkindl. A ruhájuk alapja egy fehér sifonból vagy lenvászonból készült alsó- és felsőszoknya, egy hosszú fehér ing, amit színes mellény és fehér vállkendő egészít ki. A fejükön mirtuszkoszorút és szalagokból és gyöngyökből készült díszeket, a kezükön fehér kesztyűt, lábukon pedig fekete vagy barna harisnyát és magas szárú fűzős cipőt viselnek. Az öltözéket általában egymástól öröklik tovább, a kellékek pedig a közösség tulajdonában vannak.

Bár a népszokás alapját képező házról házra járás december 24-ére esik, a játékot hosszas előkészületek előzik meg. A szereplőket az otthonukban a család vagy közeli ismerősök segítik felöltözni, amely a hagyomány szerint december 23-án éjjel 3–4 körül kezdődik. A lányok haját koszorúba fonják, sőt a régi időkben a fésülő asszonyok előző nap megmosták és cukros vízzel vagy disznózsírral kenve fonták be, hogy jó tartása legyen.

A szereplők december 24. reggeltől az éjféli miséig járják a falut, minden házba bekopogtatnak, hogy a kis Jézus születésének örömhírét elvigyék. A régi szokás szerint a falu elöljáróit, a polgármestert, a papot, az orvost és a tanítókat köszöntötték először, akik színes szalagokkal díszített rozmaringos almát is kaptak, mely az életet jelképezi. Régen a faluban kísérő gyerekek zaja jelezte útjukat, ma már előre napokkal tudatják az útitervet a lakossággal. Mindenhol örömmel fogadják a lányokat, akik csengőszó mellett éneklik el a szerepeiket német nyelven, amit gyakran magyar karácsonyi dalok is követnek. A Christkindl-t játszó lány megáldja a ház tagjait, végül átadják a karácsonyfát és az ajándékokat. A lányok régebben almát és diót, napjainkban csokoládét, szaloncukrot, narancsot vagy pénzt kapnak az előadásért cserébe.

Este pedig, mikor elhagyják az utolsó házat, az éjféli misére mennek – ahol a szereplők az első padban ülnek, vagy az oltár mellett állnak, így hangsúlyozva a születés ünnepének jelentőségét, emelve az alkalom fényét –, a kezükben tartott kellékek a Mária-oltáron kapnak helyet és egészen február 2-ig, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig ott is maradnak.

Fotók: Laczkó Dezső Múzeum/ldm.hu

A Bakony-vidék településein a szokás a II. világháború után megszűnt, majd a '60-as években újjáélesztették. Jelenleg a 13 településen 15 Krisztkindli csoport működik. A verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban tanulják és adják elő a csoportok. Általánosan 3–4 éven keresztül tagja a Krisztkindli csoportnak egy-egy szereplő, de egyéni eltérések itt is megfigyelhetők. A csoportok munkájának segítését, szervezését, betanítását, öltöztetését egy-egy magánszemély vállalja fel, vagy a helyi nemzetiségi iskola nyújt hátteret. A segítők a viseletek készítői, a kiegészítők készítőinek generációi egymásnak adják át a tudást, az írott és íratlan szabályokat. A Christkindl-Spiel 2020-ban felkerült az UNESCO által a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.