Milfajt Ferkó, bakonyi betyár (1807–1836)

Részletek

„Tótvázsonyi csárda,
Nem az Isten háza,
Itt mulat a Milfajt Ferkó
Kilenced magáva”

Éneklik még ma is a népdalkörök az ismert betyárnótát szerte a Bakonyban. De ki is volt ez a Milfajt Ferkó, akiről a két leghíresebb bakonyi betyár, Sobri Jóska és Savanyú Józsi mellett kevesebb szó esik?  Az elsőhöz pedig nagyon is sok köze volt, hiszen Sobri alvezére volt...
Milfajt Ferenc a Somlóhoz közeli Dabronyban született 1807-ben, egy juhászházban. Urasági inas lett, majd erőszakkal katonának vitték, ahonnan megszökött. Két év börtönt és félévente 25 botütést kapott. Ez olyannyira szembeállította a törvénnyel, hogy – bár volt tisztes foglalkozása is, hiszen juhászként dolgozott – szabadulása után hamarosan csatlakozott Sobri Jóska bandájához, ahol írni-olvasni tudásának, tanultságának köszönhetően alvezérré nőtte ki magát. 1836 októberében, Sobritól különválva, önálló csapatot alapított. Elkövettek azonban egy nagy hibát: a napóleoni háborúkban századosi címet szerzett Hunkár Antal személyében egy olyan ember kastélyát rabolták ki Szolgagyőrben, aki köztiszteletnek örvendett, és a királynál is befolyásos ember volt. Megindult a betyárok után a több vármegyére kiterjedő hajtóvadászat, melynek Milfajt is áldozatául esett, pontosabban a fejére kitűzött vérdíj megtette a hatását. Vérteskethelyen tartóztatták le az előtte egy kocsmai balesetben már súlyosan sérült vezért: saját fegyverével lőtték lábon. Bakonyszombathelyen átadták a Veszprém vármegyei hatóságoknak, majd rögtönítélő bírósági ítélettel, pontosan 1836 karácsony napján akasztották fel a veszprémi vármegyeháza udvarán.
Teljes peranyaga, vallomása megőrződött, amely jelenleg is hozzáférhető a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárában. Ezen kívül további két dologról is híres ez a betyár. Nem csak, hogy írni-olvasni tudott, hanem verseket is írt: utolsó éjjelén is versben búcsúzott el az életétől (ezt legalul teljes terjedelmében elolvashatjuk: köszönet érte a levéltárnak!).
A másik, amiről még híres lett, hogy rövid fogsága alatt teljes öltözetben, díszben lerajzolta őt Bucher Ferenc veszprémi festő – ez a kép lett aztán a bakonyi betyárok mintaképe, olyannyira, hogy ebben az öltözetben ábrázolták még a külföldi lapok, ponyvaregények is a bakonyi betyárokat (lásd fent).
A betyárokat mind a mai napig egyfajta romantika övezi. A Bakony–Balaton UNESCO Geopark területén is működik több betyár hagyományápoló egyesület, például Németbányán. Zirc egy egész hétvégét szentel a betyárok emlékének Bakonyi Betyárnapok néven, de kisebb rendezvények is vannak, mint például a nemesvámosi Csárdanapok. A veszprémi Alig Színpad pedig a közelmúltban mutatta be a bakonybéli író, Hogyor József darabját „A furfangos betyár” címmel, amely Milfajt Ferencnek állít emléket – természetesen a betyárromantika hagyományaihoz híven, fordulatos és kalandos történet keretében, melyben Milfajt Ferkó segíti a szegényeket és megbünteti a népnyúzó botosispánt, cinkosan összekacsintva a pandúrokkal. Hogy miért furfangos a betyár, azt nem áruljuk el, hátha valaki megnézi majd az Alig Színpad előadását is egyszer...