Rémálmok a zuhany alatt, avagy mennyit is ér a víz, amikor már nincsen?
Jelenleg az egyik jelentős globális környezeti problémát az édesvíz készletek drasztikus csökkenése, a rossz vízminőség és a vízhiány jelenti. Cikkünk a 6. ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLHOZ kapcsolódik, és a dél-afrikai Fokvárost fenyegető súlyos vízhiány kapcsán született.
Intő példa ez az egész világ számára, hogy igenis valós fenyegetést jelent a szárazság és a vízhiány egyre több térségében, és talán ráébreszt bennünket, hogy pazarló szokásainkon sürgősen változtatnunk kell.
Fokvárosban a vízhiány miatti szükségállapot alapvetően az évek óta tartó rekord kevés csapadék és aszály miatt következett be. A város vízellátását hat gát és tározó biztosítja, ezek közül a legnagyobb mára szinte teljesen kiapadt. A dél-afrikai városban tavaly év végén vezettek be korlátozásokat, abban reménykedve, hogy tudatos hozzáállással sikerülhet elkerülni a „Nulladik Nap”-ot, amikor a tározók kapacitása annyira lecsökken, hogy már nem tudják biztosítani a vezetékes vízellátást.
Önmegtartóztatást kértek az emberektől és a napi vízmennyiséget lakosonként 50 literben állapították meg. Az intézkedés azonban megkésettnek és eredménytelennek bizonyult. A kialakult helyzeten az emberek pánikszerű vízkészlet felhalmozása is csak rontott. Ha az ominózus nap elérkezik, a lakosság már csak ellenőrzött elosztópontokról jut majd egy megszabott fejadaghoz.
A fokvárosi krízishelyzet olyan potenciális veszélyeket is előre vetít, mint az alapvető köztisztaság hiánya és az emiatt felbukkanó pusztító betegségek. A társadalmi egyenlőtlenségek is erőteljesen megmutatkoznak ilyenkor, bár a mélyszegénységben élő ember számára a közcsapok megrohamozása eddig is a mindennapi rutin részét képezte.
Érdemes kicsit elgondolkodni rajta, hogy vajon mi képesek lennénk önkéntesen spórolni, vagy megtartani egy előírt korlátozást? El tudnánk felejteni forró nyári napokon és hideg téli estéken a komfortzuhanyzásokat, a kerti medencét, az autómosást, a folyó csapvízben mosogatást, az uszodákat és élményfürdőket? Az ivásra szánt víz mellett a főzéshez, tisztálkodáshoz, takarításhoz, az öntözéséhez, és még ezernyi más dologhoz használunk vizet, nem is keveset.
Igaz, hogy kék bolygó több mint kétharmadát víz borítja, csakhogy ennek túlnyomó része sós víz. A népesség növekedésével a vízigény is rohamosan nő. Ha nem változtatunk a pazarló vízfelhasználásunkon, akkor súlyos problémák elé nézünk.
Egyénileg is törekednünk kell pazarló vízfelhasználásunk megváltoztatására, hiszen sok kis lépésből összeadódhat nagy mennyiségű vízmegtakarítás. Egy csöpögő csappal közel 2 liter tiszta víz válik szennyvízzé, ellenben víztakarékos zuhanyfejekkel, csapszűrőkkel és WC-tartályokkal csökkenthetjük fogyasztásunkat. Jelentős vízmegtakarítást jelenthet a szürkevíz (fürdővíz és mosóvíz) újbóli felhasználása a WC öblítésnél, akár egyszerűen, vödrökben felfogva is.
Magyarország földtani felépítése következtében gazdag felszín alatti vizekben, de kedvező adottságainkat jelentősen ki is használjuk. Magyarország vízkészlete is véges, ha sokkal gyorsabb ütemben használjuk fel, mint ahogy az természetesen visszatöltődik. Ne tévesszenek meg minket a hirtelen lezúduló villámárvizek és a rég elapadt források újbóli felbukkanása. Nekünk is fenntarthatóan kell bánnunk a vízzel.
Mi, a Bakony–Balaton UNESCO Geopark területén élők, igen szerencsés helyzetben vagyunk, ami a minőségi ivóvizet illeti. A mélyben hosszú utat bejáró felszín alatti vizeink számos ásványi anyagot ragadnak magukkal. Geoparkunk rendkívül gazdag tiszta vizű forrásokban. Jó néhány településünkön (pl. Balatonfüred, Kékkút, Fonyód, Hévíz) büszkélkedhetünk ásványi anyagban gazdag, kitűnő vizekkel. Ezért is fontos védenünk és megbecsülnünk értékes vízbázisainkat.
A jövőben számos térség és nagyváros juthat Fokváros sorsára, ahol a lakosság növekedése mellett egyre kiszámíthatatlanabbak az esős időszakok. Vajon el tudja –e kerülni az emberiség, hogy olyan kor köszöntsön ránk, melyet eddig csak a katasztrófafilmekben láttunk?
Felhasznált irodalom:
https://index.hu
Baj lesz, sőt már van is! - A globális éghajlatváltozás már rég nem csak egy mítosz
Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a klímavédelmi rendezvények geoparkunk területén is. Ezúttal a veszprémi Pannon Egyetemen tartott, „Globális éghajlatváltozás - mítosz vagy valóság?„című előadáshoz kapcsolódóan osztozunk néhány gondolaton.
Természetesen az mindenki számára egyértelmű, hogy már nem tekinthető mítosznak a klímaváltozás.
De hogy miért is beszélhetünk inkább éghajlatváltozásról, mint felmelegedésről? Miért a jégsapkák olvadása és a csont sovány jegesmedvék jutnak elsőként eszünkbe a klímaváltozás kapcsán? Meg amúgy is, az Északi-sark olyan messze van, minek foglalkozunk vele?
Igazából nincs is olyan messze, és az Arktisz az egész bolygó működésében fontos szerepet tölt be. Az északi-sarki jég jelentős olvadása ugyanis a globális felmelegedés egyik mutatója.
1978 óta figyelik műholdak az Északi-sarkot, a NASA Aqua műholdja naponta készít felvételeket a jégborítottságról. Az északi-sarki jég kiterjedése évszakonként változik, ősszel és télen hízik, március környékén éri el éves maximumát, majd tavasszal és nyáron zsugorodik, mígnem szeptemberben eléri éves minimumát. Fontos tudnunk, hogy az Északi-sark nyári jege „az északi félgömb légkondicionálója”. Az elmúlt évtizedekben mind a hízási, mind az olvadási szezonban leszálló trendet figyeltek meg, bár a hanyatlás mértéke drasztikusabb az olvadási szakaszban. Azt is kimutatták, hogy a fennmaradó jég állapota sem kielégítő. A jég fiatalabb, vékonyabb és kevésbé stabil. 
A tengeri jég és a fagyott területek olvadása komoly hatással van a Föld klimatikus viszonyaira különösen a sarkokon, mivel a jég és a hó részben visszaveri a nap meleg sugarait, ám az olvadt, sötétebb vízfelület és talaj több hőt nyel el, valamint egyre több megkötött szén-dioxid és metán kerül a levegőbe, ami tovább erősíti a felmelegedés meglévő hatásait.
Inkább változásról beszélhetünk, mely nem csak felmelegedésben nyilvánul meg. A folyamat ennél meglehetősen bonyolultabb, ugyanis ami a Föld egyik részén melegedő éghajlatot eredményez, az másutt szélsőséges időjárási jelenségekben nyilvánulhat meg. Ezt példázza az is, hogy míg Európában meglehetősen enyhén alakult a múlt év vége, addig az Egyesült Államok keleti partvidékén rendkívül szokatlan, kemény hideg tél okozott meglepetést.
Egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges jelenségekre, a nagy mennyiségben, hirtelen lezúduló csapadékra, heves viharokra, jégesőre és széllökésekre, illetve komoly szárazságra és pusztító tűzvészekre, melyek közvetve vagy közvetlenül mindenkit érintenek.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban biztosat nem lehet mondani. Nem tudjuk, hogy mi lesz 10-20-50 év múlva, de az előrejelzések nem túl bíztatóak. A kevésbé optimista megközelítések szerint már nem a kibocsátás működteti a folyamatokat, hanem mennek maguktól is; mi pedig nem tehetünk mást, mint az éghajlatváltozás gyors ütemével megpróbáljuk tartani a lépést.
Felhasznált irodalom:
http://www.ng.hu
http://www.globalisfelmelegedes.info
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu
http://www.erdekesvilag.hu
https://24.hu
Klímaváltozás Magyarországon
A 13. számú ENSZ Fenntarthatósági célkitűzéshez kapcsolódik ismét ez a cikkünk, elsősorban pedig a hazánkat is érintő klímaváltozásról ejtünk néhány szót.
A mindennapi életünkben évszakról évszakra érezni lehet, hogy a klímaváltozás – amelyet már több, mint 40 
éve kutatnak – elkezdődött. Évről-évre szokatlanabb és az időszakhoz nem illő jelenségek tanúi vagyunk. Ez az éghajlatváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolni fogja nem csak a napi életvitelünket, közösségi szokásainkat, hanem többek között a mindennapi tevékenységeinken át az ipari és mezőgazdasági termelést, a vízgazdálkodást, az erdő-, és tájgazdálkodást is.
Hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakemberei a 20. századot is felölelő adatbázis segítségével végeznek kutatásokat a klímaváltozásával kapcsolatban. A legfontosabb meteorológiai elemek, elsősorban hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változásai alapján ez a folyamat Magyarországon is kimutatható.
A kutatások alapján egyértelműen gyakoribbá váltak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, hideg szélsőségek pedig ritkábban léptek fel. Kevesebb a csapadékos nap, a tartós szárazsággal járó időszakok hossza pedig megnövekedett. A napi csapadékintenzitás nagyobb, különösen nyáron, ami arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok formájában hullik.
A Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás becslésére hazánkban négy regionális klímamodell áll rendelkezésre. Az emberi tevékenység folyamatos növekedésével a modellek a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé válását jelzik, ami a hideg szélsőségek ritkábbá válásával párosul.
A csapadék esetében elsősorban az évszázad végére egyértelműek az előrejelzések, a csapadékesemények száma összességében várhatóan csökkenni fog. A nagyobb, intenzívebb csapadékok előfordulása, viszont különösen ősszel növekedni fog. 
A nyári száraz időszakok pedig várhatóan hosszabbra nyúlnak, ez azért kedvezőtlen, mert jellemzően a tavaszi és nyári időszakban lenne szükség a csapadékra, tehát a vízmérleg hazánkban romlik. A globális hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan csökken azon időszakok aránya, amikor hó esik a mérsékeltövi területek nagy részén és több lesz az esőt hozó időszak. Ez a Kárpát-medencében is így van, kimutathatóan, jelentősen csökkent akár a hótakaró időtartama, akár a havas napok száma is az elmúlt évtizedekben. A csapadék és a hőmérséklet változásának másik fontos hozadéka az, hogy a csökkenő vízbevétel és a növekvő párolgás együttesen lecsökkenti a talaj nedvesség-készletét, és jelentősen lecsökkenti a lefolyást is. Tehát kevesebb vízzel számolhatunk akár folyóvízben, akár talajvízben gondolkodunk is, de ugyanez a helyzet a tavak vízkészletével is.
Például a Balaton esetében hosszú időszak átlagában, csökken a vízbevétel és növekszik a párolgás, tehát annak ellenére, hogy egy-egy évben a siófoki zsiliprendszerrel szabályozva magasan tud állni a tó vízkészlete, összeségében a csökkenés valószínű.
A felmelegedés tehát Magyarországot is érinti. Az előbbieket látva elmondhatjuk, hogy az itteni gazdaságot elsősorban a vízhiány fogja befolyásolni, hiszen hőmérséklet és napfénytartam elegendően rendelkezésre fog állni. Ha igazak az előrejelzések és összességében romlik a vízmérleg, mert kicsit kevesebb víz lesz és nagyobb lesz a párolgás, ráadásul a kevesebb víz éppen akkor hiányzik jobban nyáron, amikor kevesebb csapadékot kapunk, mint ez idáig, amit a téli víztöbblet kevéssé tud ellensúlyozni. Ez a folyamat a természetes növénytakarót is hátrányosan érinti, hiszen valószínűleg megsüllyed a talaj nedvességkészlete, alacsonyabbra kerül, és a talajvíz is süllyedhet. A hőmérséklet emelkedése közvetlenül az emberi egészségre is kedvezőtlen hatást gyakorol, a napfénytartam növekedése önmagában kedvező, azonban az ultraibolya sugárzásnak az erősödéséhez vezet, ami az emberre nézve kedvezőtlen.
A tavalyi évben megalakult Veszprém Megyei Klímastratégia által pont ezekre a folyamatokra keresik a választ, ugyanis a szélsőséges események és kockázatok helyi azonosítására részletes éghajlati információkra és azokon alapuló hatásvizsgálatokra van szükség.
A cikk első részét itt olvashatják:http://www.geopark.hu/home/bakony-balaton-geopark/fenntarthatosag/2221-elet-uveghazban-klimastrategiak
Források:
Veszprém Megyei Klímastratégia
www.met.hu
Klíma kontra klíma - avagy felelősséggel jár a hűsölés
Rögtön felmerül a kérdés, hogyan kapcsolhatók össze a klímaberendezések Földünk klímaváltozásával? Ezúttal a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság országos konferencia sorozatának veszprémi fórumáról hoztunk el néhány gondolatsort, mely rávilágít, miért vált sürgetővé a hűtő- és klímaberendezésekben használatos hűtőközegek, vagyis klímagázok felhasználásának 2018-as szigorított szabályzása.
Mindenekelőtt érdemes megemlítenünk, hogy a fluorozott üvegházhatású gázok, melyeket széles körben alkalmaznak hűtőközegként a klímaberendezésekben, a hűtőgépekben, és hűtőházakban, nem fordulnak elő a természetben, mesterségesen előállított ipari termékek. Ezeket az anyagokat R számmal jelölték (REFRIGERANT), és bár gázoknak nevezzük őket, de tartályban tárolva folyadék és gőz elegyet alkotnak.
1980-ra már egyértelműen világossá vált, hogy néhány halogénezett szénhidrogén, mint az R-12 (Freon-12) és R-22 (Freon-22) nagymértékben felelős a Föld ózonrétegének elvékonyodásáért, így előbbi használatát még 1995-ben betiltották, utóbbi pedig 2015-től került tiltólistára. Mára se telepíteni, se javítani nem lehet az ilyen hűtőközegű rendszereket EU-ban, de nagy valószínűséggel sok otthonban megtalálhatók régebbi (10-15 éves) berendezések, melyek még R-22-es hűtőközegűek.
Mivel a tiltott hűtőközegek utántöltése is tilos, ezért a meglévő berendezésekkel kompatibilis, ám a környezetvédelmi feltételeknek is megfelelő keverék hűtőközegek, ún. blendek megalkotása vált szükségessé. Ezek a klórmentes „utódok” kitűnően helyettesítik betiltott elődeiket.
Ezen a ponton fontos megemlíteni két mérőszámot, melyek az anyagok környezetre gyakorolt hatásról adnak tájékoztatást. Az ODP (Ozone Depletion) a hűtőközeg ózonlebontó képességére, a GWP (Global Warming Potential) a globális felmelegedésre gyakorolt hatás mértékére utal.
Az új keverékek között a legelterjedtebbek napjainkban az R404a, R410a és az R134a; ODP-jük 0, és GWP-jük sem túl magas a többi hűtőközeghez képest.
1992 júliusa óta tilos a hűtőközegeket – akár véletlenül akár szándékosan –a levegőbe engedni, vagy kommunális hulladékban elhelyezni. A klímagázokra vonatkozó új hazai szabályozás célja elsősorban arra szolgál, hogy csak azok a cégek és munkatársaik telepíthetnek és javíthatnak klímát, akik akkreditálták magukat a Hatóság adatbázisában és rendelkeznek környezetvédelmi szakvizsgával. Az adatbázis a fluortartalmú gázok forgalmát és felhasználását követi nyomon és ellenőrzi. Ezáltal próbálják meg valahogy ráncba szedni az elkanászodott klímás piacot, de végeredményét tekintve a környezettudatos magatartás kialakítása és a klímaváltozás mérséklése a cél.
A berendezés tulajdonosa ugyanis jogi felelősséget vállal azért, hogy az elhasználódott hűtőközeget szabályosan, engedéllyel rendelkező személlyel lefejteti és gondoskodik annak megfelelő kezeléséről, hasznosításáról.
A fő cél a regenerálás, ugyanis minden szennyező eltávolítható belőlük és gyári állapotú anyagot lehet újra előállítani. Ellenben a különböző fajtájú hűtőközegeket nem szabad egybefejteni, ugyanis utána már az újrahasznosítás rendkívül nehézkes. Kezelésükre, szállításukra a veszélyes anyagokra vonatkozó előírások vonatkoznak. Hulladékmenedzsment szempontjából az elégetés, vagyis végső ártalmatlanítása a legrosszabb alternatíva, hiszen az elkövetkezendő években a kvótahiány miatt az árak emelkedése várható.
Az már látszik, hogy a vegyiparnak igyekeznie kell, hogy 2020 januárjáig felmutasson valami olyan megváltó, új hűtőközeget, amelyik környezetbarát (GWP<150, ODP=0), veszélytelen, valamint műszaki paraméterei legalább olyan jók, mint a meglévő közegeké. A General Motors újfajta, hidroflouro-olefin hűtőközeget mutatott be HFO-1234yf jelzéssel, mely a becslések szerint 11 nap alatt lebomlik a Föld légkörében, szemben az R-134a 13 évig tartó lebomlásával.
Felhasznált irodalom:
http://www.hkvsz.hu
https://www.e-gepesz.hu
http://www.cecedhu.hu
http://inviair.hu
https://hu.wikipedia.org
https://www.cooltech.hu
http://nkvh.kormany.hu
Földtani örökségünk védelme és bemutatása a Bakony–Balaton Geoparkban
Az 1997-ben létrejött Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a működési területén, Veszprém, Zala valamint Somogy megyében elkötelezett módon törekszik a védett természeti értékek megóvására és bemutatására irányuló alaptevékenységeinek ellátására és ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít a pályázati lehetőségek mind teljesebb körű kihasználására - mondta Dr. Rácz András a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára, Csopakon a most induló 162 millió Ft költségvetésű projekt sajtótájékoztatóján.
A 2017. február 13-án megtartott sajtótájékoztatón Dr. Rácz András beszédében elmondta: a 2015-ig tartó uniós pályázati ciklusban a Környezet és Energia Operatív Programból 38 milliárd forint jutott természetvédelemre. A forrásból a 10 magyar nemzeti park igazgatóság 100 ezer hektár védett területet hozott természetközelibb állapotba. A mostani, 2020-ig tartó ciklus esetében viszont már 90 db támogatási szerződés került aláírásra ugyanekkora támogatási összeggel és hasonló nagyságú területen várhatók beavatkozások. A támogatásokból élőhely rekonstrukcióra 60%, a területkezelés infrastruktúrájának fejlesztésre 13%, bemutatásra 10%, a természetvédelmi őrszolgálatra 4,5% és nem utolsó sorban az élettelen természeti értékek védelmére 6% jut. – mondta a helyettes államtitkár. Dr. Rácz András kiemelte: napjainkban egyre jelentősebb az ökoturisztika és a környezeti nevelés, melyhez hozzájárul az a több mint 300 ökoturisztikai létesítmény, melyeket a 10 nemzeti park igazgatóság tart fenn.
Fotó: Pelsőczy Csaba/FMKontrát Károly, parlamenti államtitkár a veszprémi 2. számú választókerület országgyűlési képviselője elismerését fejezte ki és gratulált a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a közelmúltban megvalósult és a jövőben tervezett fejlesztésekhez. Az államtitkár beszédében kiemelte: a megvalósítandó pályázatok projekt helyszínei közül a Felsőörsi földtani, rétegtani szelvényt, valamint a Várpalotai Homokbánya Természetvédelmi Területet, mely fejlesztés időszerű, a lakossági igényeket és érdekeket is kielégíti. A Balaton-felvidék egy földtani „csodaország”, melynek védelme és bemutatása a helyi lakosság érdekeit is szolgálja - mondta.
A projekt célja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén belül található Geoparkban fellelhető különböző földtudományi természeti értékek megőrzésének hosszú távú biztosítása- mondta Puskás Zoltán Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Az egyszeri, projektszerű beavatkozások elsősorban az élettelen természeti értékeket érintik, melyek pozitív hatással lesznek az ahhoz bármilyen módon kötődő élőlények közösségeire, élőhelyeire is.
Forrás: FM Sajtóiroda, fotók: Pelsőczy Csaba/FM, 2017. február 14. | Forráscikk megtekintése
További kapcsolódó cikkek:
Jó gazda a nemzeti park - Fejlesztések várnak a geoparkra Napló Online, 2017. február 13.| megtekintés