Olaszfalu, Eperjes-hegy: 2015-ben az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban
A cím adományozásával 2013 óta minden évben egy-egy kiemelkedően érdekes földtani értékre hívjuk fel a figyelmet, ahol a földtani természetvédelem, a bemutatás vagy a környezeti nevelés szempontjából példaértékű összefogás valósult meg.
Az olaszfalui Eperjes-hegyen túlnyomórészt a földtörténeti középidőben képződött üledékes kőzetek – többnyire különböző mészkövek – mesélnek gigászi lemezmozgásokról, ősi tengerekről és azok különleges élővilágáról: kovavázú sugárállatkákról, tengeri liliomokról (vigyázat: állatról van szó!), a ma élő fejlábúak (pl. polipok) kihalt rokonairól, az ammoniteszekről vagy éppen szokatlan alakú, szarvszerű kagylófélékről. Az egykor még a trópusi övben zajló üledékképződés időben váltakozva sekély- illetve mélytengeri környezetben zajlott, de voltak időszakok, amikor a terület kiemelkedése következtében szárazföldi üledékképződés és lepusztulás volt jellemző. Geológusok vezetésével a területen három helyen alakítottak ki szelvényeket, amelyeknek köszönhetően a talaj takarása nélkül vizsgálhatjuk e „beszédes” kőzeteket. A dombtető közelében a valamivel több mint 100 millió éves Zirci Mészkő Eperkéshegyi Tagozatát is szemügyre vehetjük, amelynek „alapanyaga” mindössze 10–30 méter mély tenger aljzatán keletkezett. Látványos karsztos formákban is gyönyörködhetünk, és persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a terület ugyancsak bővelkedik az élő természeti értékekben (egykori legelőerdő famatuzsálemekkel, változatos növény- és állatvilággal).
Olaszfaluban az önkormányzat és a helyi Köveskút Kulturális, Hagyományápoló és Természetvédő Egyesület támogatásával, valamint a geoparkunkat irányító Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai segítségével 2013-ban a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület az olaszfalui Eperjes-hegy geológiai feltárásait újra látogathatóvá tette a nagyközönség számára, valamint az itt található egykori tanösvény helyreállítását, az információs táblák és jelzések felújítását végezte el önkéntesek bevonásával. A „Gaia rabjai” elnevezésű projektet a Norvég Civil Alap támogatásával valósították meg a résztvevők. A projekt fotókkal illusztrált részleteiről itt olvashat.
A kirándulóhelyként is figyelmünkre érdemes Eperjes-hegy földtani értékeit 2015-ben változatos geoprogramok keretei között között mutattuk be. Márciusban Korbély Barnabás, a Bakony–Balaton Geopark Csoport vezetője a Közösségi Házban tartott előadást a Bakony–Balaton Geoparkról és az Eperjes-hegyről. A Művészetek Völgye Fesztiválon, illetve a budapesti Földtudományos Forgatagon az itteni természeti értékekről tölthettek ki geototót az érdeklődők, és a kitöltők között értékes nyereményeket sorsoltunk ki. A Művészetek Völgyében 111 érdeklődő töltötte ki a geototót, és overallos barlangtúrákra – Csodabogyós-barlang, Szentgáli-kőlik – illetve a Levendula Ház Látogatóközpontba nyertek egy-egy kétfős belépőt a kisorsolt geototózók.
Októberben iskoláknak szóló geonapot szerveztünk az Eperjes-hegyen, melyre meghívtuk a környék iskolásait. Olaszfaluból, Bakonybélből és Bakonyszentkirályról összesen 77 fő érkezett a terepi eseményre és a tanösvényen haladva egy-egy állomáson ismerkedtek meg a helyi természeti értékekkel és a geoparkok világával.
Novemberben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Geopark Csoportja – a Bauxitkutató Természetjáró Sportegyesület és a Köveskút Kulturális, Hagyományápoló és Természetvédő Egyesület támogatásával – karbantartást végzett a tanösvényen, melynek köszönhetően az útvonal majdnem teljes szakaszán megújultak a turistajelzések. Az év során a önkormányzat új pihenőpadokat és asztalokat is kihelyezett a tanösvény mentén.
