A keszthelyi allé

Részletek

Írta: Ancsin Gergely

Sokunk számára ismert és oly kedves, unikális tájelem a Keszthely és Fenékpuszta között húzódó védett feketefenyő fasor, vagy ahogy előkelő nevén hívjuk: a keszthelyi allé. A kb. 6 km hosszú, méretes növényfüzér a 71-es főútvonaltól az – egyébként szintén Keszthelyhez tartozó – Fenékpusztáig tart. Különlegessége abból is fakad, hogy ültetése egy igen fordulatos életutat bejárt asszony nevéhez fűződik, illetve – bár igen közismert – telepítésének egészen pontos okát és dátumát sem lehet tudni. Sőt, tulajdonképpen nem is egy fasorról beszélünk: két párhuzamos vonal mentén ültették a fákat, amelyek a közvélekedéssel ellentétben nem kizárólag feketefenyők.

1. kép: a keszhelyi allé téli pompában. Fotó: Bubics Tamásné/bfnp.hu

Valljuk be őszintén valamilyen hírességhez – főleg, ha némi kaland színezte életútját – köthető dolgok lényegesen nagyobb közérdeklődésre tehetnek szert, mint önmagukban. Gondolhatunk itt az egészen egyszerű hétköznapi tárgyaktól – pl. egy híres író tolla vagy egy popsztár cipője – kezdve az ereklyeként fanatikusan tisztelt, levágott emberi végtagokig nagyon sok mindenre. Nincs ez másként a fasorok esetén sem. A keszthelyi allé közismertségének jó eséllyel több köze lehet az ültetéshez szorosan kötődő házaspár női tagjához, mint az általa okozott tájesztétikai élményhez, pedig így foghíjasan, korosan is nagyon megkapó látványt nyújt. Mindez persze nem csorbítja természetvédelmi védettségének jelentőségét, hiszen egy helyi jelnetőségű védett természeti értékről beszélünk. A telepítése körül sok a kérdőjel, de annyi bizonyosnak vehető, hogy az egy házaspárhoz köthető. A férj egy Festetics gróf – minő meglepetés: keszthelyi – , mégpedig Festetics Tasziló. A Festetics-család Magyarország egyik legismertebb és legbefolyásosabb arisztokrata dinasztiája, amely az évszázadok során jelentős hatást gyakorolt az ország életére, kultúrájára és gazdaságára. Róluk már több cikkünkben szót ejtettünk (ITT és ITT). A család ősei a 16. században horvát földről érkeztek Magyarországra. A 18. század során a Festeticsek a magyar nemesi réteg kiemelkedő tagjává váltak, közülük sokan játszottak meghatározó szerepet a magyar történelemben, kulturális és szellemi örökségük igen jelentős. Festetics Tasziló 1850-ben született, Oxfordban végezte el a jogi egyetemet, és apja halála után, 1883-ban átvette a több mint 100 ezer hektáros keszthelyi birtokot. Munkássága, életműve illeszkedett a Festeticsekre jellemző progresszív stílusra, kivételt talán a császár iránti feltétlen elkötelezettsége jelenetett.

2. kép: tolnai gróf Festetics Tasziló herceg portréja. Festetics György gróf miniszter és koronaőr, és Erdődy Eugénia grófnő elsőszülött fia. Apja 1883-as halálát követően örökölte a berzencei, illetve csurgói birtokait. Ugyanabban az évben halt meg nagybátyja, idősebb gróf Festetics Tasziló, a keszthelyi hitbizomány birtokosa, aki fiúörökös hiányában ifjabb Festetics Taszilóra hagyta a keszthelyi birtokot is. Ezzel az ifjú birtokvagyona hirtelen 150.000 holdra nőtt. Keszthelyi kastélyában rendszeresen megfordultak különböző diplomaták és számos európai királyi család tagjai, köztük VII. Eduárd angol király, Rudolf és Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökösök és Albert szász király.1880-ban feleségül vette a Hamilton angol hercegi család egyik tagját, lady Mary Douglas Hamiltont, Károly badeni nagyherceg unokáját. Ezzel rokoni összeköttetésbe került a legelőkelőbb külföldi családokkal, illetve az angol királyi családdal is. 1881-ben császári és királyi kamarás, 1895-ben magyar királyi főpohárnokmester, végül 1904-ben magyar királyi főudvarmesterré nevezte ki a király. 1911-ben kapta meg a hercegi rangot I. Ferenc Józseftől. Ezzel Festetics Tasziló lett az első magyar herceg, ugyanis a korábban hercegi rangra emelt főurak mind német birodalmi hercegeknek számítottak. Ezen kívül számos belföldi és külföldi magas kitüntetés tulajdonosa. Kiemelkedő eredményeket ért el állattenyésztés és mezőgazdaság terén. Gulyatenyészete országos hírű volt. A különböző külföldi és hazai kiállításokon mezőgazdasági termékei számtalan nagydíjat és díszokleveleket nyertek. Kiváló érdemeket szerzett a vadtenyésztés terén is, és igazi szenvedélye, a lóversenyek világában is. Telivér lovaival (Fenék, Patience és Pázmán) az ország határain túlmenő sikereket ért el, számos magyar és külföldi derbi befutói voltak. Mint a Balaton partjának egyik legnagyobb birtokosa, fontos szerepet játszott a Balaton-felvidék fejlesztésében. Fővédnöke és állandó támogatója volt a Balatoni Társaságnak, alapító tagja a Balatoni Szövetségnek, és élénken támogatta a Balatoni Halászati Társulatot. Dédapjának nyomdokait követve, 1921-ben újra életre keltette a Helikoni ünnepeket, melyek nagy áldozatkészsége révén teljes sikerrel jártak, és ami a mai napig élő hagyomány.S zámos kulturális intézmény anyagi támogatója volt, köztük a Balatoni Múzeumnak is, melynek létrehozását anyagilag finanszírozta. Nevéhez fűződik még a zalaszentiváni templom felépítése, de számos apácazárda, plébánia, egyházi iskola élvezhette még Festetics Tasziló támogatását. 1908-ban országos elismertséget szerzett: annak reményében, hogy enyhítse a korszak nagy kivándorláshullámát, húszezer katasztrális hold birtokot parcelláztatott, elősegítve ezzel 4000 család megélhetését. Fotó: festeticspalota.hu, szöveg: intezet.nori.gov.hu

Témánk szempontjából talán fontosabb a hőn szeretett feleség, Lady Mary Victoria Douglas-Hamilton hercegnő személye, aki nem akárki volt a korabeli európai uralkodók és nemesek körében. William Hamilton skót herceg és Marie Amelie von Baden badeni hercegnő lánya és szinte minden európai uralkodóházhoz rokoni kapcsolatok fűzték. Elsőfokú unokatestvére: I. Károly román király, Karola szász és Stefánia portugál királyné. Másodfokú unokatestvére pl: I. Ferenc József és annak felesége, Erzsébet királyné is, III. Sándor orosz cár, I. Albert és I. György szász királyok, Sándor bolgár fejedelem, és még folytathatnánk a sort. Az ifjú hercegnő 1869-ben a családja unszolására férjhez ment Albert monacói herceghez. A házasság nem volt boldog, Lady Mary Victoria már az esküvő után néhány hónappal elhagyta Monacót, és a családjánál élt tovább külföldön, főleg Baden-Badenben. 1880-ban – kilenc évvel azelőtt, hogy a volt férje Albert uralkodó lett – házasságukat érvénytelenné nyilvánították. Még ugyanabban az évben másodszor is férjhez ment – szinte egészen biztosan kijelenthető, hogy immáron szerelemből – a vele egyidős gróf Festetics Taszilóhoz (aki így ugyebár rokoni kapcsolatba lépett I. Ferenc Józseffel, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodójával). S, hogy hogyan találkoztak? Nos, Albert – a későbbi monacói uralkodó – nem éppen volt mintaférj, nem véletlenül futott zátonyra igen hamar a frigy. Folyamatosan megalázta ifjú feleségét, és egy alkalommal – vélhetőleg egy féktelen tivornyába fulladó mulatozás közepette – a herceg férfivendégeinek felajánlotta, hogy lessék meg feleségét éjszakai tengeri fürdőzés közben. Az aljas ajánlatot Festetics Tasziló gróf hevesen ellenezte, olyannyira, hogy végül elmaradt a „mulatság” ezen felvonása. Az esetről a hercegnő is értesült, és talán ekkor alakulhatott ki a rokonszenv kettőjük között.

3. kép: a szeretett hitves Lady Mary Victoria Douglas-Hamilton hercegnő portréja, jó eséllyel neki köszönhetjük az allét. Fotó: wikipedia.hu

Az allé telepítésének konkrét okaként két teória létezik: az egyik szerint Tasziló a hitvesének szeretett volna kedveskedni eleget téve kérésének, mivel a hercegnő nagyon szeretett kocsikázni, és gyakran kihajtatott Fenékpusztára, ahol komoly versenyistálló is működött. A másik szerint a császárhoz és a monarchiához – a felmenői hozzáállását nézve kissé érthetetlenül – végletesen hű nemesként a keszthelyiek által – a haláláig forradalmár – Kossuth Lajosról elnevezett utcára keresztelt főútra Tasziló még a lábát sem volt hajlandó érinteni, inkább egy másik utat alakított ki (ITT meghallgatható az az eredeti, fonográffal rögzített szenvedélyes hangfelvétel, melyen a 88 éves, idős Kossuth beszél, erélyesen kiállva a forradalom eszméje mellett, 23 évvel a kiegyezés után). Talán – és remélhetőleg – a szerelmi szál lehetett a domináns, mivel, ha a házaspár Keszthelyen tartózkodott, a hercegnő a kastély és a kert csinosításával foglalatoskodott a legszívesebben. Ebbe a képbe illeszkedik, hogy balatongyöröki szépkilátóhoz is Lady Hamilton javaslatára telepítettek feketefenyőket. Az ikonikus kilátóhely nemcsak az egyik kedvenc kiránduló helyük volt, hanem reprezentációs helyszín is: számos főúri és királyi vendégük megfordult itt. Persze lehet, hogy a két ok valamely keveréke jelentheti a megoldást a telepítésre, hisz Festetics Tasziló teljesen nyíltan kiállt a Habsburgok mellett, amire ráerősíthetett, hogy rokona is lett a császárnak.

4. kép: a hercegnő és a herceg az 1910-es években. Negyvenkét évig élltek boldog házasságaban. Lady Hamilton 1922-ben hunyt el.  Férje – aki mauzóleumot emeltetett a tiszteletére – 1933-ban követte őt. Fotó: iskiszilvia.hu

Az indíttatás mellett azonban a telepítés pontos dátuma sem egyértelmű. A források szerint vagy az 1880-as években vagy 1894-ben telepítették a fasort, összesen kb. 900–950 fát ültettek, de, hogy pl. milyen korúakat, azt nem tudni. A későbbi dátumnak erősen ellentmond, hogy a harmadik katonai felmérés térképén teljesen egyértelműen feltüntettek egy, a mai nyomvonalon húzódó fasort. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy kivágtak egy fasort, hogy egy másikat telepítsenek a helyére. És bár 1894-ben hunyt el Kossuth, és ekkor szinte minden magyar város – így Keszthely is – felavatott egy róla elnevezett utcát, mégis valószínűbb, hogy ekkortól inkább az allén keresztül nyargalt Fenékpusztára Festetics Tasziló és hitvese, akit valószínűleg jobban terelt arra a látvány, mint a politika.

5–6. kép: A képpár a jelenkori és a korabeli Keszthelyt és környezetét segít beazonosítani. A felső képen a korabeli, az alsón pedig a jelenlegi állapotokat mutató térkép kivágatát láthatjuk, ami „alól" kettős látszatban felsejlik – köszönhetően a webes alkalmazásnak – a korabeli környezet elemeinek körvonala. Jól kivehető, hogy a vadaskert („Thiergarten”) keleti oldalán futva indult a fasor déli irányba, akár napjainkban. Ez jelzi, hogy szinte biztos, hogy nem az 1894-es verzió az érvényes. Kép: maps.arcanum.com

Az allé a keszthelyi uradalom észak–déli irányú főtengelye volt. Két fő része van, az egyik a vadaskerttől (Thiergarten) a Georgikon utcáig terjedő szakasz, ez elsősorban vadgesztenyéből és kevesebb feketefenyőből áll, de erdei fenyők, vadkörték és egy öreg tölgy is található a sorban. A másik rész pedig a Georgikon úttól Szendrey-telepen át Fenékpusztáig tart. A fák alsó ágait a fasor teljes hosszában azonos magasságra vágták vissza, hogy a lovaglást, kocsikázást a belógó ágak ne akadályozzák. A fasorhoz nem csak a Festetics-család tagjai kötődnek a magyar kultúrtörténet névsorából: az allé mentén található Szendrey-telep nevet olvasva sokan gyanút foghattak, nem alaptanul. Itt született Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia, a major gazdatisztjének gyermekeként. Emlékét szülőháza ma is őrzi. De Bartók Béla is hosszabb időt töltött 1906-ban a Szendrey-telep egy másik épületében, környékbeli népdalgyűjtő útja során. A faállomány természetes elöregedésének ellensúlyozására 1944-ben a fasort felújították, de az idők során állapota erősen leromlott. A fasor 1963 óta élvez helyi jelentőségű védettséget. Mára sajnos az eredetileg elültetett fák egyharmada kipusztult. A megmaradt faegyedek kiemelt védelme így még fontosabb, közös feladatunk. Vigyázzunk rájuk!

7–. kép: a Festetics kulturális örökség egyik egyedi eleme az allé, többféle „megvilágításban”. Fotók: Bubics Tamásné/bfnp.hu; csodalatosbalaton.hu; errearra.hu

Felhasznált irodalom:

• bfnp.hu
• keszthely.hu
• wikipedia.hu
• festeticsorokseg.hu
• likebalaton.hu
• csodalatosbalaton.hu
• intezet.nori.gov.hu
• iskiszilvia.hu
• archivum.zalamedia.hu